Békekölcsön
A békekölcsön Magyarországon 1949-től 1955-ig bevezetett sajátos megtakarítási forma.
 200 Ft értékű nyereménykölcsön – Második békekölcsön (1951)
|
Célja
[szerkesztés]Az 1949-ben meghirdetett ötéves terv költségeinek fedezésére a kormány 1949-től 1955-ig államkölcsönöket bocsátott ki 750 millió forint értékben ötéves futamidőre. Az Országos Takarékpénztár végezte a kölcsönök visszafizetését, a sorsolás lebonyolítását.[1]
A negyedik, ötödik, hatodik békekölcsönt az életszínvonal emelését szolgáló beruházásokra fordították: a könnyűipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlesztésére használták fel. A tanácsok által összegyűjtött jegyzések negyedével, később az 50 %-ával az adott település rendelkezhetett, szociális vagy kulturális célokra költhette.[1]
A lakosságtól származó bevételek 25%-a az államkölcsönökből folyt be, az emberek hét év alatt mintegy 7 milliárd Ft-ot jegyeztek.[1] Utoljára a hatodikat 1955. szeptember 27-én bocsátották ki.
Utólagos értékelése
[szerkesztés]
 |
Ennek a szakasznak a tényszerűsége kétséges. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el ezt a sablont! |
Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente kb. az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért nem kamat járt,[forrás?] hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb vagy nagyobb nyereményben részesültek, esetleg a kötvény névértékét kapták csak vissza. (Akadt kamatozó kötvény is, de kevés.)
A lakosság körében nagyon népszerűtlen volt[forrás?] a békekölcsön, mert a lejegyzett összegek a jövedelmekhez képest nagyok voltak,[forrás?] és a nyeremények ritkák, ill. a visszafizetésre csak sokára – és némileg értékét vesztett pénzben – került sor. A békekölcsön, bár egy megtakarítási forma volt, kötelező jellege miatt egyfajta bújtatott adóként működött, célja az ún. szocialista tőkefelhalmozás volt, hogy legyen az államnak pénze az újjáépítésre valamint a nehézipar és a hadsereg erőltetett fejlesztésére.
1956 után a törlesztést egy időre felfüggesztették, majd az eredetileg ígértnél jóval később került a visszafizetésre sor. Viszont ’56 után nem volt új békekölcsön-jegyzés; bizonyos értelemben ehelyett vezették be az azóta népszerűvé vált lottójátékot.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c G. M. (2004). „"A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!"” 1. szám, Kiadó: História folyóirat. [2010. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hogy is volt a békekölcsönnel?[halott link] – XXI. Század – Lázs Sándor, 2005-02-03 11:21:35
- Életkép – Békekölcsön-sorsolás (fotó) Budapest, 1952. szeptember 21.
- A Negyedik Békekölcsön nyilvántartása; Pénzügyminisztériumi Kiadó, Budapest, 1953 (Üzemszervezési kiadvány)
- Ezzel érvelj!; Veszprém Megyei. Tanács VB.–Hazafias Népfront MB., Veszprém, 1955