Béke (település)
| Béke (Mierovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Janikovics Katalin | ||
| Irányítószám | 930 41 (pošta Kvetoslavov) | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 444 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126 m | ||
| Terület | 6,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″48.070000°N 17.386667°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″48.070000°N 17.386667°E | |||
| Béke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béke témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Béke (szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1252-ben Weke néven említik először.
Vályi András szerint „BEKE. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Báró Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Csötörtök Városához közel, ’s az Uraságnak kastéllyával diszesíttetík, mellyen e’ felírat vagyon: Has. ædes. virtuti. ac. industriæ. domicilio. perpetuo. mentibus. Bonis. Delectamento. honesto. et. suisque. quieti. Temporariæ. A. R. S. MDCCXLVI. XLVII. in. agro. cituatum. exstruxit. idque. in. marmore. Stomphensi. memoriæ. prodidit. Paulus. Jeszenák. perpetuus. in Majorház. et. Királyfia. Ezen kivül külömbféle gazdasági jeles épűletek is vagynak itten, határja meglehetős, gyümöltse sok, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Béke, magyar falu, Pozsony vgyében, Csötörtökhöz 1 órányira, a pesti országut mellett 293 kath. lak., több urasági épületekkel, meglehetős határral; rétje erdeje nincs. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 284 lakosából 271 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 299 lakosából 285 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 362 lakosából 334 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 388 lakosából 372 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 404 lakosából 373 magyar és 22 csehszlovák volt.
1930-ban 391 lakosából 324 magyar és 50 csehszlovák volt.
1941-ben 408 lakosából 406 magyar volt.
1970-ben 418 lakosából 368 magyar és 50 szlovák volt.
1980-ban 430 lakosából 366 magyar és 63 szlovák volt.
1991-ben 375 lakosából 320 magyar és 46 szlovák volt.
2001-ben 419 lakosából 345 magyar és 64 szlovák volt.
2011-ben 445 lakosából 331 magyar és 100 szlovák volt.
2021-ben 444 lakosából 324 (+11) magyar, 98 (+9) szlovák, 2 (+1) cigány, 4 egyéb és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 13. században épült, tornyát és homlokzatát a 20. században historizáló stílusban átalakították.
- A község jelképeit 2000 júniusában szentelték fel.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |