Békamandra
Békamandra | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora perm | ||||||||||||||||
Rajz a békamandráról
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Békamandra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Békamandra témájú kategóriát. |
A békamandra (Gerobatrachus) fogakkal rendelkező kétéltűszerű állatok kihalt neme, amely a kora perm kor idején élt mintegy 290 millió évvel ezelőtt (mya). A csoportot azon hiányzó láncszemnek tartják, amely igazolja a kladisztikai elméletet, amely szerint a békák és a szalamandrák közös őstől erednek és csak távolabbról rokonai a kétéltűek harmadik rendjének, a lábatlan kétéltűeknek.[1]
A békamandra (angolul frog-amander) nevet Nicholas Hottontól kapták, aki szintén névadója a Gerobatrachus hottoni („Hotton öregbékája”) fajnak. E fajt először a Nature 2008. május 22-ei számában írták le, ennek alapján szerzett tudomást a világ a hiányzó láncszem megtalálásáról. Az állat szinte teljes épségben fennmaradt fosszíliája, amely körülbelül 11 centiméter hosszú, a békák és a szalamandrák vonásait vegyíti: nagy dobhártyája volt, mint a békáknak és két összeforrt bokacsontja, mint a szalamandráknak. Gerince és fogai a békákhoz és a szalamandrákhoz egyaránt hasonlóvá teszik, széles koponyája békáéhoz hasonló.[2]
A lelet jelentős változást okozott a békák és a szalamandrák szétválása becsült időpontjában: 240-275 mya történhetett, sokkal később, mint korábban vélték.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Anderson J.S., Reisz R.R., Scott D., Fröbisch N.B., & Sumida S.S. 2008. A stem batrachian from the Early Permian of Texas and the origin of frogs and salamanders. Nature 453: 515-518.
- "Frog-amander" Fossil May Be Amphibian Missing Link (nationalgeographic.com cikk)