Ugrás a tartalomhoz

Bärnkopf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bärnkopf
A római katolikus plébánia
A római katolikus plébánia
Bärnkopf címere
Bärnkopf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásZwettli járás
Irányítószám3633, 3665
Körzethívószám02874
Forgalmi rendszámZT
Népesség
Teljes népesség355 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság968 m
Terület47,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 27″, k. h. 15° 00′ 21″48.390833°N 15.005833°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 27″, k. h. 15° 00′ 21″48.390833°N 15.005833°E
Bärnkopf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bärnkopf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bärnkopf osztrák község Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 355 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Bärnkopf a Zwettli járásban
A Szt. Anna-plébániatemplom
A templom belső tere

Bärnkopf Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik a weinsbergi erdőben, 968 m magasan, amivel a Waldviertel legmagasabban lévő települése. Legmagasabb pontja az 1041 méteres Weinsberg. Területének 94,7%-a erdő. A község a következő részekből áll: Bärnkopf, Mitter-Bärnkopf, Unter-Bärnkopf, Zilleck, Saggraben, Lichteck, Weinsbergwiese, Dürnberg, Schöngrund és Dorfstadt.

A környező önkormányzatok: északnyugatra Altmelon, északra Schönbach, északkeletre Bad Traunstein, keletre Gutenbrunn, délkeletre Yspertal, délre Dorfstetten, nyugatra Sankt Georgen am Walde.

Története

[szerkesztés]

Az Ausztria legnagyobb egybefüggő erdejében fekvő település csak a 18. század második felében jött létre, amikor az erdő birtokosa, Joseph Weber Edler von Fürnberg üveghutát létesített a helyén, majd munkásokat hozatott családjukkal együtt Tirolból, Sziléziából, Csehországból, Stájerországból és Felső-Ausztriából és földet osztott nekik. 1795-ben II. Ferenc császár vásárolta meg a birtokot, amely a későbbiekben is a Habsburgok tulajdonában maradt.

1854-ben megépült a falu Szt. Annának szentelt kis temploma. 1905-ben Bärnkopf önálló egyházközséggé, 1924-ben pedig önálló önkormányzattá vált. Bevételeinek jelentős része ma a turizmusból származik, az erdő nyáron a túrázás, télen a terepsíelés kedvelőinek jelent ideális terepet. 2007-ben Bärnkopfot klimatikus gyógyüdülőhellyé nyilvánították.

Lakosság

[szerkesztés]

A bärnkopfi önkormányzat területén 2019 januárjában 355 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1880-ben érte el 678 fővel, azóta többé-kevésbé folyamatos csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 98,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% érkezett a régi (2004 előtti) EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

2016
347
2018
355

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Anna-plébániatemplom
  • a favágómúzeum
  • a Schiefer-család babaszobája

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bärnkopf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.