Bázismegoldás
Tekintsük a rendszerrel definiált R poliéder egy elemét. Jelölje azoknak a P-beli és Q-beli soroknak az összességét, amiket z egyenlőséggel teljesít. a rendszer bázismegoldása, ha az mátrix rangja megegyezik a P és a Q összes sorából alkotott M mátrix rangjával.
Bár egy, a poliédert leíró egyenlőtlenségrendszerrel szokás definiálni, a bázismegoldás nem függ a poliéder megadásának módjától. A lineáris optimalizálás szempontjából fontos, hogy az adott poliéderen értelmezett lineáris függvények szélsőértéküket valamelyik bázismegoldáson veszik fel.
A lineáris optimalizálásban poliéderen lineáris egyenlőtlenségrendszerek megoldáshalmazát értenek. Ezzel a terminológiával élve egy lineáris altér, egy féltér ugyanúgy poliéder, mint például a kocka. Mivel a lineáris egyenlőtlenségrendszerek megoldáshalmaza félterek metszeteként áll elő, ezért ezek a poliéderek mind konvexek.
Tulajdonságok
[szerkesztés]- Ha a poliédernek vannak csúcsai, akkor a csúcsai bázismegoldások.
- Megfordítva, egy csúcsos poliéder egy pontja bázismegoldás, ha csúcs.
- Minden nem üres poliédernek van bázismegoldása.
- A poliéderen értelmezett lineáris függvények, ha van szélsőértékük, akkor szélsőértéküket valamelyik bázismegoldáson veszik fel.
Más alakú egyenlőtlenségrendszerek bázismegoldásai
[szerkesztés]- Az rendszer bázismegoldásai azok a z poliéderbeli elemek, amik pozitív koordinátáihoz tartozó A-beli oszlopok lineárisan függetlenek.
- Az rendszer bázismegoldásai azok az y0 poliéderbeli elemek, amik merőlegesek lineárisan független oszlopára.
- Az x=(x0,x1) poliéderbeli elem a rendszer bázismegoldása, ha az xben az x0 nem nulla elemeihez tartozó P-beli oszlopokhoz az A oszlopaiból rangnyi függetlent választva lineárisan független rendszerhez jutunk.
- A rendszer bázismegoldásai azok az z poliéderbeli elemek, amikhez van B-nek egy nem szinguláris részmátrixa, amire a hozzá tartozó egyenletrendszert megoldva megkapjuk z összes nem nulla koordinátáját.
Erős bázismegoldás
[szerkesztés]Ha az egyenlőtlenségrendszerrel leírt poliédernek vannak csúcsai, akkor véges sok csúcsa van, ezáltal véges sok bázismegoldása. De ha az egyenlőtlenségrendszer olyan poliédert ír le, aminek nincsenek csúcsai, akkor a poliéder összes pontja bázismegoldás, így a fogalom használhatatlanná válhat az optimalizálás szempontjából. Ezért vezetik be az erős bázismegoldást:
Definíció: A z bázismegoldás erős, ha a rendszerben a z nem nulla koordinátáihoz tartozó oszlopok lineárisan függetlenek.
Az erős bázismegoldásra is igaz, hogy csak a poliédertől függ, és nem az azt leíró egyenlőtlenségrendszer alakjától, és ha egy lineáris függvénynek van szélsőértéke a poliéderen, akkor azt erős bázismegoldáson veszi fel.
A rendszer erős bázismegoldásai pontosan azok a poliéderben levő pontok, amik megkaphatók a következő módon: Vesszük a Q mátrix egy rang x rang méretű részmátrixát, és megoldjuk a hozzá tartozó egyenlőtlenségrendszert. A megoldást kiegészítve megkapjuk a pontot.