Bátory István (építész, 1869–1929)
| Bátory István | |
| Született | 1869. szeptember 25.[1] Debrecen[1] |
| Elhunyt | 1929. február 1. (59 évesen) Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Schey Malvin (h. 1906–1929)[2] |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1892) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bátory István[3] (Debrecen, 1869. szeptember 25. – Miskolc, 1929. február 1.) városi építész, műszaki főtanácsos.
Élete
[szerkesztés]
Szülei Báthori Gábor szűcsmester és Szatmári Julianna. Szülővárosában járt elemi iskolába. Középiskolai tanulmányait Debrecenben kezdte, és Lőcsén, az állami főreáliskolában fejezte be, érettségi vizsgával zárva. Ezután Budapestre került, és a Királyi József Műegyetemen tanult tovább. 1892-ben végzett, építészmérnöki oklevelet szerzett.
Diplomája megszerzése után fővárosi építési vállalatoknál szerzett magasépítési gyakorlatot, majd a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. 1903-ban Szombathely rendezett tanácsú város építészmérnöke lett. Mivel Miskolcon Árva Pál, a városi építészeti hivatal építészmérnöke 1910-ben, önálló tervező-kivitelezőiroda nyitása miatt lemondott hivatali munkájáról, Vay Elemér főispán 1911-ben Miskolcra hívta, és kinevezte a város építészének és a magasépítési osztály vezetőjének. 1911 és 1914 között tanulmányutakat tett Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban.
Több miskolci épületet tervezett, ezek közül a legjelentősebb az akkori Déryné utcán (ma Tizeshonvéd köz) épült két sarokbérház, az utca keleti és nyugati oldalán. Az épületek tervezésének és építésének költségeit a város az amerikai Speyer-bankkölcsön felhasználásával fedezte. A kölcsönből épült még Miskolcon többek között a Zenepalota, a Vásárcsarnok, a Járványkórház, a Soltész Nagy Kálmán utcai általános iskola stb., és több infrastrukturális beruházásra is sor került. A két bérpalota terve és műszaki dokumentációja 1927-re készült el, maga az építkezés pedig 1929-ben fejeződött be. Bátory nevéhez kapcsolódik még a „munkások száz kislakása” néven ismert építési program is a Győri-kapuban.
Hatvanadik életévében, „az Ur 1929. esztendeje februáris hónapjának első napján … éjfél után egy negyedórával”, váratlanul elhunyt. Miskolc város tanácsa saját halottjának tekintette, de temetésére Budapesten, a Farkasréti temetőben került sor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 496/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 6.)
- ↑ Előfordul Báthory és Báthori alakban is.
Források
[szerkesztés]- Bátory István (Debrecen, 1869. − Miskolc/Budapest, 1929.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 104. o. ISSN 1416-0617
- Bátory István (1869–1929) építészmérnök. In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 26. o. ISBN 9630647354
- A Miskolc város szolgálatában állott tisztviselők, kezelők, díjnokok és altisztek törzskönyvi lapjainak gyűjteménye 1879–1950: 77. gov.hu. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (Hozzáférés: 2022. december 2.)
- Városi bérházak amerikai kölcsönből (Tizes-honvéd u. 1-2.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1997. 197–199. o. ISSN 1416-0617
