Báthory István (orvos)
| Báthory István | |
| Született | Báthory István János 1835. december 22. Pest |
| Elhunyt | 1901. január 5. (65 évesen)[1] Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Báthory István |
| Foglalkozása | nőgyógyász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báthory István, Báthory István János (Pest, 1835. december 22. (keresztelés)[2] – Budapest, Ferencváros, 1901. január 5.)[3] szülészorvos, székesfővárosi kerületi főorvos, Semmelweis Ignác munkatársa. Bátyja, Báthory Nándor, a belvárosi reáliskola igazgatója volt.
Életpályája
[szerkesztés]Báthory István és Lafner Róza (Lavner Rozina) fiaként született. A kegyesrendi gimnázium elvégzése után 1853-ban kezdte meg orvosi tanulmányait. Oklevelének megszerzése után, 1859-ben a Szent Rókus Kórház 2. sebészeti osztályán állt munkába, innen került át 1862-ben a szülészeti klinikára, ahol Semmelweis Ignác tanársegédje lett. 1865. július 31-én az elborult elméjű Semmelweist családtagjai mellett Báthory kísérte el Bécsbe, illetve Döblingbe. Tanársegédi szolgálata a tanév végén amúgy is lejárt volna, s a következő két évet külföldi tanulmányúton töltötte: Párizsban, Würzburgban, Prágában és főleg Bécsben látogatott szülészeti intézményeket.
1868-ban megválasztották Ferencváros kerületi orvosának, és ezt az állást haláláig megőrizte. Rá egy évre eredménytelenül pályázott a Szent Rókus kórház megüresedett szülész főorvosi állásra, 1871-ben azonban a Victoria Biztosító Intézet a főorvosává választotta. Több recenziót és referátumot publikált az Orvosi Hetilapban.
1901-ben mint a főváros egyik legtekintélyesebb szülész-nőgyógyásza hunyt el. Örök nyugalomra helyezték 1901. január 7-én délután a Kerepesti úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Nekrológját az Orvosi Hetilapba Navratil Imre írta.
Felesége Klenovits Teréz volt, akivel 31 évig élt házasságban. 31 évvel élte túl férjét, 1932. szeptember 10-én hunyt el.[4]
Filmen
[szerkesztés]Az 1987-ben készült Semmelweis, az anyák megmentője című tv-filmben Báthory szerepét Dörner György alakította.
Írásai
[szerkesztés]- Adalék a magzat zsigereinek művi eltávolításához (in Orvosi Hetilap, 1868. pp. 621–624.)
- Petefészektömlő egy esetének kórleírása (in Orvosi Hetilap 45, 1863)
Fordítása
[szerkesztés]- Mariom Sims: Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett, 1868 (Clinical Notes on Uterine Surgery, 1866)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
- ↑ A pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1835. év.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 29/1901. folyószáma alatt.
- ↑ Gyógyszerészek Lapja, 1932. október 1. / 19. szám.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Dörnyei Sándor – Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede. I–III (in Orvostörténeti Közlemények 46–47, 1968 és 55–56, 1970)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése
