Bányászméhek

Bányászméhek
Szalagos bányászméh (Andrena flavipes)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Méhalkatúak (Apoidea) Család: Bányászméhek (Andrenidae) Latreille, 1802
Alcsaládok
Alocandreninae Bányászméh-formák (Andreninae) Oxaeinae Panurginae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bányászméhek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bányászméhek témájú kategóriát.

A bányászméhek (Andrenidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal.

Származásuk, elterjedésük

A legismertebb hazai fajok:

• sárgatorú bányászméh (Andrena albicans)
• fémes bányászméh (Andrena barbareae)
• nagy bányászméh (Andrena carbonaia)
• őszfejű bányászméh (Andrena cineraria)
• szalagos bányászméh (Andrena flavipes)
• sárga bányászméh (Andrena fulva),
• karcsú bányászméh (Andrena hattorfiana)
• fekete bányászméh (Andrena morio)
• lucerna-bányászméh (korai bányászméh, Andrena aovulata)
• pirosas bányászméh (Andrena scita)
• fényes bányászméh (Andrena nitida)
• pitypang-bányászméh (Andrena taraxaci)
• vöröstorú bányászméh (Andrena thoracica)

• szélesfejű méh (Panurgus calcaratus)

Megjelenésük, felépítésük

Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki.

Életmódjuk, élőhelyük

Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van.

Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg.

Források

• ITIS szerinti rendszerbesorolás

• [1]Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: Az év beporzói

További információk

• Képek az interneten a családba tartozó fajokról