Zsolnabánfalva
| Zsolnabánfalva (Bánová) | |
 | |
| A Bosco Szent János tér | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | Zsolna városrésze |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Ivan Harman |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 06″, k. h. 18° 43′ 17″49.201631°N 18.721475°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 06″, k. h. 18° 43′ 17″49.201631°N 18.721475°E | |
| Zsolnabánfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnabánfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsolnabánfalva (szlovákul: Bánová) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolna központjától 3 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 8. század végén település állt, melynek temetőjéből 34 sírt tártak fel. A sírok a 8. és 9. századból származnak.
A település első írásos említése 1208-ban még birtokként történt „praedium bani” alakban. Faluként történt első említése 1393-ból származik „Banfolua” néven. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott, lakói halászok voltak. A falu a mai tér környékén alakult ki.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁNFALVA. Trentsén Vármegyében, totúl Banova, lakosai katolikusok, fekszik Rajetz vize mellett, Zolnához fél mértföldnyire; határbéli földgye termékeny, legelője, fája elég; vagyonnyainak eladására piatza a’ szomszédságban, első Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bánfalva, (Banova), tót falu, Trencsén vármegyében, 619 kath., és 4 zsidó lak. Zsilinka patakja mellett. Határja termékeny; legelője igen hasznos; erdeje szép. A lietavai urad. tartozik. Ut. p. Zsolna.”[2]
1910-ben 833, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
A téren 1935-ben templomot építettek. 1970-óta Zsolna város része. Plébániáját a szalézi rend működteti, akiknek közösségi házuk is van a településen.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1935-ben épült.
- Klasszicista kastélya a Bosco Szent János tér északi oldalán áll, a 19. század első felében épült. 2005-ben renoválták.
- A Szentháromság-oszlop 1821-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.