Bánhidy Béla
Bánhidy Béla | |
Portréja a Vasárnapi Ujságban | |
Született | Bánhidy Béla 1836. február 17. Makó |
Elhunyt | 1890. június 18. (54 évesen) Arad |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Návay Irma |
Gyermekei | István, Mária |
Szülei | Bánhidy Albert, Luby Stefánia |
Foglalkozása | országgyűlési képviselő, újságíró |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánhidy Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simándi báró Bánhidy Béla Antal Imre (Makó, 1836. február 17. – Arad, 1890. június 18.) magyar országgyűlési képviselő, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Bánhidy Albert báró, Csanád vármegye képviselője fia volt. 16 éves korában (1852) félbeszakította iskolai tanulmányait és katona lett. Részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban, mint az 58. gyalogezred főhadnagya; de a hadjárat befejeztével otthagyta a katonaságot és birtokára vonult Arad vármegyébe.
1865-ben főjegyző lett ugyanott. 1875-ben mint a kisjenői kerület képviselője jelent meg a képviselőházban. Bosznia megszállása után több társával együtt kilépett a Szabadelvű Pártból és megalakította a Független Szabadelvű Pártot, melynek vezére lett. Később a Független Szabadelvű Párt fúzióra lépett a Jobboldali Ellenzékkel s létrehozta a Mérsékelt Ellenzéket, melynek elnöke is volt. Már a következő választásokon elvesztette mandátumát, de a politikában még részt vett a budapesti lapokba írt cikkeivel. Tagja volt a magyar-francia biztosítótársaság igazgatóságának s később egészen az üzleti és gazdasági élet foglalta el. Később Aradra költözött és a Riunione Adriatica di Sicurtà biztosítótársaság főügynökségének volt vezetője; ezenkívül egyik elnöke volt a Tiszavölgyi Társulatnak, s elnöke volt a Csongrád-balparti Ármentesítő Társulatnak.
Családja
[szerkesztés]Feleségül vette földeáki Návay Irmát (1841–1894), aki két gyermeket szült neki:
- István (1863–1891) császári és királyi huszárhadnagy
- Mária (1865–1892); férje: gróf Bolza Géza (1857–1936)
Művei
[szerkesztés]- Politikai, társadalmi s közgazdasági cikkeket írt a fővárosi napilapokon kívül az aradi Alföldbe, melynek 1866-tól haláláig rendes munkatársa volt.
- Írt még sportcikkeket a Vadász- és Versenylapba is (1862–1863)
Szerkesztette az Alföldet 1868. október 1-jétől 1869. április 16-áig.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája
- Magyar újságírók
- A Szabadelvű Párt korábbi tagjai
- Független Szabadelvű Párt-tagok
- Mérsékelt Ellenzék-tagok
- Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt)
- Országgyűlési képviselők (1875–1878)
- Makóiak
- Aradiak
- 1836-ban született személyek
- 1890-ben elhunyt személyek
- Országgyűlési képviselők (1878–1881)
- Országgyűlési képviselők (1881–1884)