Bán Zsigmond
| Bán Zsigmond | |
| Született | Baumgarten Zsigmond 1852. november 2.[1] Iszkaszentgyörgy |
| Elhunyt | 1906. augusztus 9. (53 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-6-4) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bán Zsigmond, 1883-ig Baumgarten Zsigmond[2] (Iszkaszentgyörgy, 1852. november 2. – Budapest, Terézváros, 1906. augusztus 9.[3]) újságíró és közgazdasági szakíró.
Élete
[szerkesztés]Baumgarten Ármin és Zadeczky Róza fia, izraelita vallású. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott, s jogtudori oklevelet nyert. Jogi tanulmányai közben a műtörténelemmel is foglalkozott, rajzolt, festett és mintázott. 1880-ban beutazta Nyugat-Európát, főleg Német- és Franciaországot, és ez idő alatt a műtörténetet és a művészetek technikáját, valamint a közgazdasági életet tanulmányozta. Párizsban hat hónapot töltött és a szépművészetek iskolájába is eljárt. Párizsból hazatérve, ügyvédi irodában nyert alkalmazást és legtöbb idejét a polgári perrend elméletének és a jogpolitikának szentelte. 1877 végén a 48. gyalogezrednél mint egyéves önkéntes befejezte katonai szolgálatát, hadnaggyá lett kinevezve és e minőségében részt vett az 1878. évi boszniai okkupációs hadjáratban. Budapesten lakott és jogi tanulmányain kivül a festészettel is foglalkozott. Cikkei és tanulmányai több napilapban és folyóiratban jelentek meg. Évekig a Magyarország című napilap közgazdasági rovatát szerkesztette. 1906-ban hunyt el Budapesten, a halál oka: hűdéses elmezavar.
Művei
[szerkesztés]
- Igazságszolgáltatásunk (1885)
- A horvát bíróságok (1886)
- A magyar vasúti jog (Társszerző: Dr. Eulenberg Salamon; 1886) Online
- A magyar pénzintézetek története (1896)
- Az út, az igazság és az élet (bölcseleti tanulmány szépirodalmi formában, 1896)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00873.htm, Bán Zsigmond, 2017. október 9.
- ↑ A Belügyminisztérium 1883. évi 37794. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 4. oldal 6. sor.
- ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 1535/1906. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Magyar Zsidó Lexikon, 1929. 83. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914.
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001.
- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.
