Bán Imre (technikatörténész)
| Bán Imre | |
| Született | Friedler Imre[1] 1890 |
| Elhunyt | 1944. november 30. (53-54 évesen)[4] Budapest[5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | technikatörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bán Imre (eredeti neve: Friedler Imre, 1912-ig) (Mezőberény, 1890. június 20. – Budapest, 1944. november 30.) ügyvéd, jogász, technikatörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Friedler Dávid és Zigler/Czigler Mária. Jogi tanulmányait Nagyváradon végezte el. 1913-ban a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1915–1918 között tartalékos főhadnagyként harcolt az első világháborúban.
1920-ban ügyvédi vizsgát tett. 1920–1923 között a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek jogi osztályának munkatársa volt. 1923–1941 között a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jogi osztályának vezetője, majd a vállalat igazgatóhelyettese volt. 1932–1941 között a Társadalombiztosítási Osztály vezetője, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ügyésze is volt. 1941-ben származása miatt elbocsátották állásából.
Bányajoggal foglalkozott. Összegyűjtötte és kiadta a magyarországi bányászatra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Fontos eredményeket ért el a magyarországi kőszénbányászat kora újkori, illetve XVIII-XIX. századi történetének vizsgálata terén. Az első magyar bányászszociológiai munka szerzője volt.
Az ország német megszállása után a nyilasterror áldozata lett.
1925. szeptember 15-én Budapesten feleségül vette Szana Annát.[6]
Művei
[szerkesztés]- Magyar bányajog. A bányászatra vonatkozó törvények, rendeletek, döntvények és elvi jelentőségű határozatok teljes gyűjteménye (Alliquander Ödönnel és Tassonyi Ernővel, Budapest, 1931)
- Adatok a magyar kőszénbányászat történetéhez a XVIII. században (Budapest, 1934)
- A brennbergi kőszénbányászat története 1759-től 1792-ig (Budapest, 1936)
- A magyar kőszénbányászat úttörői (Budapest, 1936)
- Szénbányászok (Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Budapest, 1940)
- Csatornatervek kőszeneink szállítására kőszénbányászatunk első szakaszában. 1759–1830. (Budapest, 1943)
- A magyar kőszénbányászat története az 1759–1918 években (Az életrajzi bevezetőt Faller Jenő írta; Az MTA Műszaki Tudományos Osztály Közleménye, VIII. 1953, 3–4. sz., posztumusz munka)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. augusztus 30., PIM45166
- ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/ban-imre-6d0f8
- ↑ Budapest VI. kerületi állami házassági anyakönyv 1296/1925.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Faller Jenő: In memoriam Emerici dr. B. (Budapest, 1953)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8