Azorín
Azorín | |
Született | Monóvar[3] |
Elhunyt |
Madrid[2] |
Álneve |
|
Állampolgársága | spanyol |
Házastársa | Julia Guinda de Urzanqui (1908. április 30. – )[6] |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Azorín témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
José Martinez Ruiz, írói nevén Azorín (teljes nevén José Augusto Trinidad Martínez Ruíz; (Monóvar, 1874. június 11. – Madrid, 1967. március 2.) spanyol író, esszéista.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláit Yeclában, jogi tanulmányait Valenciában, Granadában, Salamancában és Madridban végezte. Madridban kapcsolódott be az irodalmi életbe; kritikáit az El Pueblo, az El Imperial, az El Progreso és az ABC című lapok közölték.
Ifjú korában Pio Baroja y Nessi barátja, a 98-as nemzedék tagja volt. 1907 és 1920 között öt ízben volt parlamenti képviselő. Bár 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor még radikális nézeteket vallott, a polgárháború elől előbb Valenciába, majd Barcelonába, végül Párizsba ment, ahol haditudósítóként dolgozott. A polgárháború után visszatért Spanyolországba. A Franco-rendszert ellenezte, önkéntes száműzetésbe vonult.
Stílusa
[szerkesztés]Az impresszionista próza mestere. Stílusa a Goncourt fivérek hatását mutatja. Írásait rövid mondatok, hangulatos tájábrázolás jellemzik. Sok leíró részt alkalmazott, amelyek a cselekményt lelassítják.[10]
Művei
[szerkesztés]Regényeket (Los confesiones de un pequeño filósofo, Don Juan, Doña Inés, Blanco en azul, Pueblo, Superrealismo), novellákat, drámákat (Brandy, mucho brandy), továbbá irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányokat írt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b c Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 195, 1
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana. Grup Enciclopèdia
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Royal Academy of History, 2011. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
- ↑ BOE-A-1946-7804
- ↑ BOE-A-1946-1939
- ↑ BOE-A-1963-15668
- ↑ Világirodalmi lexikon 1. kötet, A - Cal, 600. old.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon 1. kötet, A - Cal, Akadémiai Kiadó, 1970, 600. old.
- Uj idők lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940) 4442. old.