Az irgalmasság rendkívüli szentéve
| Az irgalmasság rendkívüli szentéve | |
 | |
| Az irgalmasság rendkívüli szentévét kihirdető pápai bulla címlapképe | |
| Ünneplik | katolikusok |
| Típusa | keresztény |
| Tartalma, jelentése | megmutatni Isten jelenlétének és közelségének jeleit |
| Kezdete | 2015. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén |
| Vége | 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén |
| Kapcsolódó ünnep | Isteni irgalmasság vasárnapja |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az irgalmasság rendkívüli szentéve témájú médiaállományokat. | |
Az irgalmasság rendkívüli szentéve a 30. szentév a római katolikus egyház történetében. 2015. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. vatikáni zsinat befejezésének 50. évfordulóján kezdődött a Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitásával, és 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén zárul. A szentév a 2015 októberében a család témájában rendezendő rendes püspöki szinódust követi.
Ferenc pápa a 2013. március 13-i megválasztásának második évfordulóján jelentette be, hogy rendkívüli szentév megtartását tervezi. Rendes szentévet minden 25. vagy 50. évben tartanak, míg rendkívüli szentévet az egyházfő különleges alkalomból hirdethet meg.
A szentév hivatalos kihirdetése 2015. április 11-én, húsvét 2. vasárnapjának, vagyis az isteni irgalmasság vasárnapjának előestéjén történt, amikor a Szent Péter-bazilika átriumában tartott vesperás keretében Ferenc pápa átadta a szentévet meghirdető Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bullát.
A pápa a prédikációjában kiemelte, hogy azért szentel külön jubileumi évet az irgalmasságnak, mert az egyháznak a korszakos változásokkal terhelt időszakban az a feladata, hogy erőteljesebben mutassa meg Isten jelenlétének és közelségének jeleit.
Az irgalmasság rendkívüli szentévének kiemelt eseménye a 2016-os krakkói Ifjúsági Világtalálkozó.
A gyónással kapcsolatos könnyítések
[szerkesztés]Terhességmegszakítás
[szerkesztés]A terhességmegszakítás a katolikus egyház tanítása szerint bűn, méghozzá annyira súlyos, hogy alóla csak püspöknek tett gyónás útján lehet feloldozást nyerni. Ferenc pápa a szentév idejére egyszerűsített ezen a szabályon, és – „elkerülendő, hogy akadály támadjon a bűnbocsánat iránti kérés és Isten kegyelme között” – megengedte, hogy az abortusz bűnét bármely papnak meg lehessen gyónni. A szentév végeztével a pápa ezt az engedélyt véglegesítette. Ugyanakkor az egyházfő hangsúlyozta, hogy a terhességmegszakítás továbbra is súlyos bűn.[1]
Szent X. Piusz Papi Testvériség
[szerkesztés]Ferenc pápa a szentév idejére érvényesnek nyilvánította a Szent X. Piusz Papi Testvériséghez tartozó papok előtt tett gyónásokat. A szentév végeztével ezt a rendelkezést is véglegesítette a pápa.[1]
A Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitása
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Ferenc pápa kihirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét - Magyar Kurír
- Az irgalmasság szentévét meghirdető pápai bulla: „Az irgalmasság arca” - Magyar Kurír
- Rendkívüli szentévet hirdetett ki a pápa - Hiradó.hu
- Ferenc pápa homíliája az irgalmasság évét megnyitó szentmisén - Magyar Kurír
- Az Isteni Irgalmasság vasárnapja – „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége” - Magyar Kurír
- „Ferenc pápa bezárta a Szentkaput és lezárta a Szentévet” - Magyar Kurír
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Apostolic Letter Misericordia et misera (20 November 2016) | Francis. w2.vatican.va. (Hozzáférés: 2016. november 21.)