Az ezüstagyarú vadkan
Az ezüstagyarú vadkan | |
Szerző | Ștefan Augustin Doinaș |
Eredeti cím | Mistrețul cu colți de argint |
Megírásának időpontja | 1945. július 4. |
Első kiadásának időpontja | 1945 |
Nyelv | román |
Műfaj | ballada |
Rímképlet | ABAB (keresztrím) |
Részei | 14 versszak |
Kiadás | |
Fordító | Veress Zoltán Markó Béla Boér Hunor Csata Ernő P. Tóth Irén |
Külső hivatkozás | Mistreţul cu colţi de argint |
Az ezüstagyarú vadkan (Mistrețul cu colți de argint) című ballada Ștefan Augustin Doinaș legismertebb[1][2][3] verse, amelyet a román nyelven írt versek egyik legszebbikének tartanak.[2][4][5]
Története
[szerkesztés]Doinaș 1945. július 4-én a nagyszebeni irodalmi kör tagjaként írta meg versét. Saját bevallása szerint célja kettős volt: egyrészt egy drámai-epikai-lírai szerkezet létrehozása, amelyben három konfliktust egy végső megoldás zár le, másrészt olyan szimbolikus cselekmény alkotása, amely többféle értelmezést tesz lehetővé. Az első cél a költőnek a német ballada, különösen Goethe Erlkönig-je iránti csodálatából eredt, de abból az érdeklődésből is, amelyet már gyermekkora óta érzett Bolintineanu , Eminescu, Cosbuc lírai elbeszélő költeményei iránt. A második cél a szerző francia olvasmányainak (Baudelaire, Nerval, Verhaeren, Mallarmé, Valéry) a hatása. Egyes elemzők a verset Alexandru Macedonski Noapte de decemvrie című költeményével hozták kapcsolatba, Doinaș azonban ezt csak sokkal később olvasta.[6]
Első ízben az irodalmi kör lapjában (Revista cercului literar) jelent meg 1945 nyarán a szerző más verseivel együtt.[7] A költő ezt a változatot 1957-ben átdolgozta prozódiai szempontból.[6] Az átdolgozott változatot az Omul cu compasul című kötetben adták ki 1966-ban.[5]
Az 1970-es években a mű szerepelt a Cenaclul Flacăra műsorán[8] Gelu Nițu[9] majd Mihai Stan[10] előadásában, illetve a rendezvényről készült lemezfelvételen (1982).[11]
Cselekménye
[szerkesztés]Egy levantei herceg egy titokzatos, ezüstagyarú vadkan nyomába ered, megszállottjává válik a vad elejtésének. Szolgái hiába próbálják más célpont felé terelni, a herceg hajthatatlanul üldözi a senki más által nem látott vadkant. Végül a vadkan felbukkan, és megöli a herceget.
Szerkezete és stílusa
[szerkesztés]A ballada szimmetrikus felépítésű; a bevezetés 16 sor, a konfliktus 24 sor, a befejezés ismét 16 sor. Az anapesztikus lejtésű hangsúlyváltó sorok váltakozva 12 és 11 szótagosak; ez alól a középső rész kivétel, ahol 3x4 soron át 11 szótagos sorok találhatóak. Rímképlete keresztrímes . A rímek váltakozva nőrimek (a páratlan sorokban) illetve hímrímek (a páros sorokban); kivételt képez a középső rész 3x4 sora, ahol kizárólag hímrímek fordulnak elő.[12][6]
A versben egyaránt megjelennek epikus részek (a vadászat leírása), lírai részek (a herceg vallomása), illetve drámai részek (a herceg és szolgái közötti szóváltás).[13]
A középső részben a herceg háromszor szólítja fel a szolgákat a vadkanvadászatra. A három párbeszédben egy-egy elem megváltoztatása fokozza a drámaiságot: bükk / szil / fenyő; fanyíl / vasnyíl / tűznyíl; okos / merész / megvető; víz / fű / hold.[6]
Értelmezései
[szerkesztés]A szerző öt lehetséges értelmezést sugallt:[14]
- Egyszerű vadásztörténet.
- A herceg az általában vett ember, a vadkan az ideál képe, a vadászat az önmegvalósítás.
- Számos ősi kultúrában a vadászatnak rituális jelentése van, a vad űzése a lét felsőbb fokának keresését jelenti. A verset ennek megfelelően úgy is lehet értelmezni, mint egy civilizációteremtő szertartást: a herceg a jövendő uralkodó, aki a rendet próbálja megteremteni, de elbukik a természetes káosz elleni harcban.
- A balladát lehet beavatási szertartásként is értelmezni, ekkor a herceg az újonc, akinek át kell esnie a beavatás lépcsőfokain.
- A ballada felfogható ars poetica-ként: a költő egész életében kergeti az ideált, amely végül megöli, egy mű öli meg, amelyről soha nem lehet megtudni, hogy az-e az ideális Mű.
Utóélete
[szerkesztés]A vers mind Romániában, mind a Magyarországon a román nyelvű oktatásban a 12. osztály tananyagában szerepel.[14][13] 2017-ben a magyarországi román nyelv és irodalom írásbeli érettségin az egyik választható tétel Az ezüstagyarú vadkan elemzése volt.[15]
Több magyar nyelvű fordítása készült; fordítói Veress Zoltán,[16] Markó Béla[17] Boér Hunor,[18] Csata Ernő[19] és P. Tóth Irén[20] voltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dicționar de literatura română. Coord. Dim. Păcurariu. București: Univers. 1979. 144. o.
- ↑ a b Nicolae Bratu: Ritmuri francofone. Buzău: Editgraph. 20. o. ISBN 9786066632195
- ↑ George Neagoe: „Legionarul” Ștefan Augustin Doinaș. Cultura, 376. sz. (2012. május 31.)
- ↑ Constantinescu Gabriel: Conferință la Bibliotecă: „Ștefan Augustin Doinaș pe drumul marii culturi: de la Arad la Cercul Literar de la Sibiu”. www.glsa.ro (2022. november 20.) (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ a b Mistrețul cu colți de argint de Ștefan Augustin Doinaș. bibliotecaalexandrudonici.wordpress.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ a b c d Ștefan Augustin Doinaș: Un poet despre el însuși. www.autorii.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Sumarul. Revista cercului literar, I. évf. 6–8. sz. (1945)
- ↑ Carmen Anghel: Cenaclul Flacăra - Libertate şi cultură. jurnalul.ro (2005. január 16.) (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Poesis: Gelu Niţu - Mistreţul cu colţi de argint de Ştefan Augustin Doinaş. www.youtube.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Calin Kasper: Sa ne amintim: Cine ai fost tu, Adriane? (II). ziare.com (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Various - Cenaclul Flacăra În Concert. retrospace.ro (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Kabán Annamária: A feszítés-oldás szövegszervező stratégiája egy versben és két fordításban. In Szemiotikai szövegtan 15. Szerk. Petőfi S. János - Békési Imre - Vass László. Szeged: JGYF. 2003. ISBN 9639167819
- ↑ a b Farkas Jenő: Literatura română: Manual pentru clasa a 12-a. (hely nélkül): Croatica. 2015. 73. o. ISBN 9786155615214
- ↑ a b Limba și literatura română: manual pentru clasa a XII-a. Coord. Eugen Negrici. București: Niculescu. 2007. ISBN 9786063808524
- ↑ Bacalaureatul la română în 2017: Lacul Bâlea, „Mistreţul cu colţi de argint” sau „Baltagul” şi „Ion”. Foaia românească, LXVII. évf. 19. sz. (2017. május 12.) 7. o.
- ↑ Román költők: 61 költő 480 verse 61 fordító tolmácsolásában. Szerk. Andrassew Iván.
- ↑ Stefan Aug. Doinaş: Vadászat sólyommal; Az ostrom; Kiből harapunk?; Az ezüstagyarú vadkan (Versek; Markó Béla fordításai). Látó, II. évf. 3. sz. (1991. március)
- ↑ Stefan Aug. Doinaş: Az ezüstagyarú vadkan. Pompeji, 3. sz. (1995)
- ↑ Doinaş, Ştefan Augustin: Az ezüst agyarú vadkan. www.magyarulbabelben.net (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Doinaş, Ştefan Augustin: Az ezüst agyarú vadkan. www.magyarulbabelben.net (Hozzáférés: 2024. május 10.)
További információk
[szerkesztés]- St. A. Doinas - Mistretul cu colti de argint. www.youtube.com (Hozzáférés: 2024. május 10.) [A vers a szerző előadásában]