Az ezüst izotópjai
A természetes ezüst (Ag) két stabil izotópból áll: 107Ag és 109Ag, melyek közül a 107Ag gyakoribb (természetes előfordulása 51,839%).
Az ezüstnek huszonnyolc radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak az 105Ag (felezési ideje 41,29 nap), az 111Ag (7,45 nap) és az 112Ag (3,13 óra).
A többi radioaktív izotóp felezési ideje egy óránál kevesebb, többségüké a 3 percet sem éri el. Az ezüstnek számos magizomerje létezik, ezek közül a legstabilabb az 108mAg (t* 418 év), az 110mAg (t* 249,79 nap) és az 106mAg (t* 8,28 nap).
Az ezüstizotópok atomtömege a 92,950 u (93Ag) és 129,950 u (130Ag) közötti tartományba esik. A leggyakoribb – 107Ag – izotópnál könnyebbek főként elektronbefogással bomlanak, a nehezebbek elsősorban béta-bomlóak. Előbbiek fő bomlásterméke a palládium, utóbbiaké a kadmium valamely izotópja.
A palládium-107 felezési ideje 6,5 millió év, béta-bomlással 107Ag-té alakul. Csak a vasmeteritokban elég nagy a palládium/ezüst arány ahhoz, hogy ez az 107Ag gyakoriságában mérhető változást okozzon. Radiogén 107Ag-et elsőként a kaliforniai Santa Clara-i meteoritban találtak 1978-ban.
A felfedezők szerint a vasmagot tartalmazó bolygók összecsomósodása és differenciálódása 10 millió évvel valamilyen nukleoszintetikus esemény után következhetett be. Az egyértelműen a Naprendszer akkrécióját követően megolvadt kozmikus testekben megfigyelt 107Pd és 107Ag közötti korreláció minden bizonnyal a rövid élettartamú nuklidok korai Naprendszerben való jelenlétét tükrözi.
Standard atomtömeg: 107,8682(2) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 93Ag | 47 | 46 | 92,94978(64)# | 5# ms [>1,5 µs] |
9/2+# | ||||
| 94Ag | 47 | 47 | 93,94278(54)# | 37(18) ms [26(+26-9) ms] |
β+ | 94Pd | 0+# | ||
| 94m1Ag | 1350(400)# keV | 422(16) ms | β+ (>99,9%) | 94Pd | (7+) | ||||
| β+, p (<0,1%) | 93Rh | ||||||||
| 94m2Ag | 6500(2000)# keV | 300(200) ms | (21+) | ||||||
| 95Ag | 47 | 48 | 94,93548(43)# | 1,74(13) s | β+ (>99,9%) | 95Pd | (9/2+) | ||
| β+, p (<0,1%) | 94Rh | ||||||||
| 95m1Ag | 344,2(3) keV | <0,5 s | (1/2−) | ||||||
| 95m2Ag | 2531(1) keV | <16 ms | (23/2+) | ||||||
| 95m3Ag | 4859(1) keV | <40 ms | (37/2+) | ||||||
| 96Ag | 47 | 49 | 95,93068(43)# | 4,45(4) s | β+ (96,3%) | 96Pd | (8+) | ||
| β+, p (3,7%) | 95Rh | ||||||||
| 96m1Ag | 0(50)# keV | 6,9(6) s | (2+) | ||||||
| 96m2Ag | 700(200) ns | ||||||||
| 97Ag | 47 | 50 | 96,92397(35) | 25,3(3) s | β+ | 97Pd | (9/2+) | ||
| 97mAg | 2343(49) keV | 5 ns | (21/2+) | ||||||
| 98Ag | 47 | 51 | 97,92157(7) | 47,5(3) s | β+ (99,99%) | 98Pd | (5+) | ||
| β+, p (0,0012%) | 97Rh | ||||||||
| 98mAg | 167,83(15) keV | 220(20) ns | (3+) | ||||||
| 99Ag | 47 | 52 | 98,91760(16) | 124(3) s | β+ | 99Pd | (9/2)+ | ||
| 99mAg | 506,1(4) keV | 10,5(5) s | IT | 99Ag | (1/2−) | ||||
| 100Ag | 47 | 53 | 99,91610(8) | 2,01(9) perc | β+ | 100Pd | (5)+ | ||
| 100mAg | 15,52(16) keV | 2,24(13) perc | IT | 100Ag | (2)+ | ||||
| β+ | 100Pd | ||||||||
| 101Ag | 47 | 54 | 100,91280(11) | 11,1(3) perc | β+ | 101Pd | 9/2+ | ||
| 101mAg | 274,1(3) keV | 3,10(10) s | IT | 101Ag | 1/2− | ||||
| 102Ag | 47 | 55 | 101,91169(3) | 12,9(3) perc | β+ | 102Pd | 5+ | ||
| 102mAg | 9,3(4) keV | 7,7(5) perc | β+ (51%) | 102Pd | 2+ | ||||
| IT (49%) | 102Ag | ||||||||
| 103Ag | 47 | 56 | 102,908973(18) | 65,7(7) perc | β+ | 103Pd | 7/2+ | ||
| 103mAg | 134,45(4) keV | 5,7(3) s | IT | 103Ag | 1/2− | ||||
| 104Ag | 47 | 57 | 103,908629(6) | 69,2(10) perc | β+ | 104Pd | 5+ | ||
| 104mAg | 6,9(4) keV | 33,5(20) perc | β+ (99,93%) | 104Pd | 2+ | ||||
| IT (0,07%) | 104Ag | ||||||||
| 105Ag | 47 | 58 | 104,906529(12) | 41,29(7) nap | β+ | 105Pd | 1/2− | ||
| 105mAg | 25,465(12) keV | 7,23(16) perc | IT (99,66%) | 105Ag | 7/2+ | ||||
| β+ (0,34%) | 105Pd | ||||||||
| 106Ag | 47 | 59 | 105,906669(5) | 23,96(4) perc | β+ (99,5%) | 106Pd | 1+ | ||
| β− (0,5%) | 106Cd | ||||||||
| 106mAg | 89,66(7) keV | 8,28(2) nap | β+ | 106Pd | 6+ | ||||
| IT (4,16×10−6%) | 106Ag | ||||||||
| 107Ag[m 3] | 47 | 60 | 106,905097(5) | Stabil[m 4] | 1/2− | 0,51839(8) | |||
| 107mAg | 93,125(19) keV | 44,3(2) s | IT | 107Ag | 7/2+ | ||||
| 108Ag | 47 | 61 | 107,905956(5) | 2,37(1) perc | β− (97,15%) | 108Cd | 1+ | ||
| β+ (2,85%) | 108Pd | ||||||||
| 108mAg | 109,440(7) keV | 418(21) év | β+ (91,3%) | 108Pd | 6+ | ||||
| IT (8,96%) | 108Ag | ||||||||
| 109Ag[m 5] | 47 | 62 | 108,904752(3) | Stabil[m 4] | 1/2− | 0,48161(8) | |||
| 109mAg | 88,0341(11) keV | 39,6(2) s | IT | 109Ag | 7/2+ | ||||
| 110Ag | 47 | 63 | 109,906107(3) | 24,6(2) s | β− (99,7%) | 110Cd | 1+ | ||
| EC (0,3%) | 110Pd | ||||||||
| 110m1Ag | 1,113 keV | 660(40) ns | 2- | ||||||
| 110m2Ag | 117,59(5) keV | 249,950(24) nap | β− (98,64%) | 110Cd | 6+ | ||||
| IT (1,36%) | 110Ag | ||||||||
| 111Ag[m 5] | 47 | 64 | 110,905291(3) | 7,45(1) nap | β− | 111Cd | 1/2− | ||
| 111mAg | 59,82(4) keV | 64,8(8) s | IT (99,3%) | 111Ag | 7/2+ | ||||
| β− (0,7%) | 111Cd | ||||||||
| 112Ag | 47 | 65 | 111,907005(18) | 3,130(9) óra | β− | 112Cd | 2(-) | ||
| 113Ag | 47 | 66 | 112,906567(18) | 5,37(5) óra | β− | 113mCd | 1/2− | ||
| 113mAg | 43,50(10) keV | 68,7(16) s | IT (64%) | 113Ag | 7/2+ | ||||
| β− (36%) | 113Cd | ||||||||
| 114Ag | 47 | 67 | 113,908804(27) | 4,6(1) s | β− | 114Cd | 1+ | ||
| 114mAg | 199(5) keV | 1,50(5) ms | IT | 114Ag | (<7+) | ||||
| 115Ag | 47 | 68 | 114,90876(4) | 20,0(5) perc | β− | 115mCd | 1/2− | ||
| 115mAg | 41,16(10) keV | 18,0(7) s | β− (79%) | 115Cd | 7/2+ | ||||
| IT (21%) | 115Ag | ||||||||
| 116Ag | 47 | 69 | 115,91136(5) | 2,68(10) perc | β− | 116Cd | (2)− | ||
| 116mAg | 81,90(20) keV | 8,6(3) s | β− (94%) | 116Cd | (5+) | ||||
| IT (6%) | 116Ag | ||||||||
| 117Ag | 47 | 70 | 116,91168(5) | 73,6(14) s [72,8(+20-7) s] |
β− | 117mCd | 1/2−# | ||
| 117mAg | 28,6(2) keV | 5,34(5) s | β− (94%) | 117mCd | (7/2+) | ||||
| IT (6%) | 117Ag | ||||||||
| 118Ag | 47 | 71 | 117,91458(7) | 3,76(15) s | β− | 118Cd | 1- | ||
| 118m1Ag | 45,79(9) keV | ~0,1 µs | 0(-) to 2(-) | ||||||
| 118m2Ag | 127,49(5) keV | 2,0(2) s | β− (59%) | 118Cd | 4(+) | ||||
| IT (41%) | 118Ag | ||||||||
| 118m3Ag | 279,37(20) keV | ~0,1 µs | (2+,3+) | ||||||
| 119Ag | 47 | 72 | 118,91567(10) | 6,0(5) s | β− | 119mCd | 1/2−# | ||
| 119mAg | 20(20)# keV | 2,1(1) s | β− | 119Cd | 7/2+# | ||||
| 120Ag | 47 | 73 | 119,91879(8) | 1,23(4) s | β− (99,99%) | 120Cd | 3(+#) | ||
| β−, n (0,003%) | 119Cd | ||||||||
| 120mAg | 203,0(10) keV | 371(24) ms | β− (63%) | 120Cd | 6(-) | ||||
| IT (37%) | 120Ag | ||||||||
| 121Ag | 47 | 74 | 120,91985(16) | 0,79(2) s | β− (99,92%) | 121Cd | (7/2+)# | ||
| β−, n (0,076%) | 120Cd | ||||||||
| 122Ag | 47 | 75 | 121,92353(22)# | 0,529(13) s | β− (>99,9%) | 122Cd | (3+) | ||
| β−, n (<0,1%) | 121Cd | ||||||||
| 122mAg | 80(50)# keV | 1,5(5) s | β− (>99,9%) | 122Cd | 8-# | ||||
| β−, n (<0,1%) | 121Cd | ||||||||
| 123Ag | 47 | 76 | 122,92490(22)# | 0,300(5) s | β− (99,45%) | 123Cd | (7/2+) | ||
| β−, n (0,549%) | 122Cd | ||||||||
| 124Ag | 47 | 77 | 123,92864(21)# | 172(5) ms | β− (99,9%) | 124Cd | 3+# | ||
| β−, n (0,1%) | 123Cd | ||||||||
| 124mAg | 0(100)# keV | 200# ms | β− | 124Cd | 8-# | ||||
| IT | 124Ag | ||||||||
| 125Ag | 47 | 78 | 124,93043(32)# | 166(7) ms | β− (>99,9%) | 125Cd | (7/2+)# | ||
| β−, n (<0,1%) | 124Cd | ||||||||
| 126Ag | 47 | 79 | 125,93450(32)# | 107(12) ms | β− (>99,9%) | 126Cd | 3+# | ||
| β−, n (<0,1%) | 125Cd | ||||||||
| 127Ag | 47 | 80 | 126,93677(32)# | 79(3) ms | β− (>99,9%) | 127Cd | 7/2+# | ||
| β−, n (<0,1%) | 126Cd | ||||||||
| 128Ag | 47 | 81 | 127,94117(32)# | 58(5) ms | |||||
| 129Ag | 47 | 82 | 128,94369(43)# | 44(7) ms [46(+5-9) ms] |
7/2+# | ||||
| 129mAg | 0(200)# keV | ~160 ms | 1/2−# | ||||||
| 130Ag | 47 | 83 | 129,95045(36)# | ~50 ms | 0+ | ||||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A korai Naprendszer egyes eseményei időpontjának meghatározására használják
- ↑ a b Elméletileg spontán maghasadásra képes
- ↑ a b Hasadási termék
Megjegyzések
[szerkesztés]- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of silver című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A palládium izotópjai | Az ezüst izotópjai | A kadmium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
