Az ember tragédiája verselése

Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.

Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltó, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.

Állandó kísérők: a párbeszédes részek

A párbeszédes részekben alig találunk rímeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak. Pl.:
Az én | időm | ben ün | nep volt | az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor)
Ott volt | az ud | var, a | nemes | világ. (10 szótag, ötös jambusi sor)

Váltakozó forma: Lírai betétek

A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.

A Tragédia formájától eltérően halljuk:

• az Angyalok karát,
• a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak,
• Cluvia dalát,
• Hippia énekét
• és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot…

Első szín

Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. Például:

Dicsőség a magasban Istenünknek,	A
Dicsérje őt a föld és a nagy ég,	X
Ki egy szavával híva létre mindent,	A
S pillantásától függ ismét a vég.	Y

A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.

Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.

Például:

Azt hin/néd, egy / gyönge / lámpa,	A
S mégis millió teremtés	X
Mérhetetlen nagy világa.	A
Két golyó küzd egymás ellen	Y

A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.

Római szín

Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:

Bolond/ világ /volt haj/danában:	A
Lukréciát az özvegy ágyban	A
Hogy megkereste szép gavallér	B
Nem lángol ajka, több kéjt nem kér,	B
Tárt szűvel nem fut bordélyházba,	A
Hideg vasat merít magába.	A

Londoni szín

Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:

Zúg az / élet /tenger/árja,	X
Mindenik hab új világ,	A
Mit szánod, ha elmerűl ez,	Y
Mit félsz, az ha feljebb hág? -	A

Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:

Sárkányoktól / is kivívták	A
Egykoron az / aranyalmát -	A
Almák még most / is teremnek,	B
A sárkányok / rég kivesztek:	B

Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:

Félrébb/ az útból/! – tiszte/let nekem,	A
Megőszült tudományban a fejem,	A
Mig a természet titkos kincseit	X
Felástam ernyedetlen szorgalommal.	Y

Kapcsolódó szócikk

• Az ember tragédiája