Ugrás a tartalomhoz

Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése a magyarországi jogrendszerben 2012. július 13-án hatályba lépett 2012. évi C. törvény[1] a Büntető Törvénykönyvben szabályozott egyik különös részi tényállás. Ez határozza meg a különböző bűncselekmények törvényi tényállását és ezek elkövetéséhez fűződő büntetési tételekről. E törvény 217.§ - 217/C.§-a Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése fejezetcím alatt[2] határozza meg az egyesülési szabadság illetve a gyülekezési szabadság megsértéséhez fűződő lehetséges jogkövetkezményeket.

Története

[szerkesztés]

A korábban hatályos Büntető törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) 174/C.§ rendelkezett az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértéséről.[3]

A hatályos rendelkezések

[szerkesztés]

Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]

Aki valamely gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, vagy annak lebonyolítását egyébként meghiúsítja, illetve a gyűlést súlyosan megzavarja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[5]

Aki a gyűlésen a gyűlés szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]

Aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[7]

Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gyűlés vezetője, ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti és annak tudomására jutásától haladéktalanul nem intézkedik a rendező leváltásáról.[8]

2Aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[9]

Források

[szerkesztés]
  • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
  • 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.362543
  2. ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.362543#foot_137_place
  3. ↑ http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3356
  4. ↑ 2012. évi C. törvény 217. § (1) bek.
  5. ↑ 2012. évi C. törvény 217. § (2) bek.
  6. ↑ 2012. évi C. törvény 217/A. §
  7. ↑ 2012. évi C. törvény 217/B. § (1) bek.
  8. ↑ 2012. évi C. törvény 217/B. § (2) bek.
  9. ↑ 2012. évi C. törvény 217/C. §
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_egyesülési_és_a_gyülekezési_szabadság_megsértése&oldid=20948085”