Ugrás a tartalomhoz

A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Az MHSz. és az OH. eltéréseinek listája szócikkből átirányítva)

A két mérvadó helyesírási szógyűjteménynek ma a Magyar helyesírási szótár (MHSz.) és az Osiris-féle Helyesírás (OH) számít.[1] A mindkettőben szereplő szavak írásmódja túlnyomórészt megegyezik, mégis előfordul eltérés több tízezer nyelvi adat közül: részben szándékosan (eltérő szabályértelmezés miatt), részben pedig véletlenségből.

Eddig egyik kötet kiadója sem tett közzé jegyzéket ezekről a különbségekről, noha a korrektoroknak, szerkesztőknek, helyesírási versenyek résztvevőinek fontos lehet tudni, mely adatoknál mondanak ellent egymásnak a szótárak (hogy a kényszerű választás ne okozhasson számukra presztízsveszteséget vagy más hátrányt), illetve melyek azok a szóalakok, amelyeket egy másik kiadvány közlése miatt szintén elfogadhatónak tekinthetünk. Emiatt kísérli meg összegyűjteni az alábbi lista a két kötet eltéréseit.

Megjegyzendő, hogy a szótárak újabb kiadásaiban kijavítottak néhány hibát; az alábbi lista az MHSz. 1999-es és az OH 2004-es kiadásán alapul. (Eddig a már felfedezett hibák jegyzékét sem tették közkinccsé.) Ez a lista nem tartalmazza az OH tanácsadó részében előforduló hibákat.


Eltérések jegyzéke

[szerkesztés]

Külön listában szerepelnek alább az alábbi három típusba sorolható eltérések:

  • egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében;
  • a második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések;
  • a szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések.

Az alábbi listában kék háttérrel emeltük ki a helyesírási szabályzat által indokolható, annak alapján javasolt formákat. Egyes sorokban mindkét megoldás színezve szerepel: ez azt jelöli, hogy mindkettő egyaránt alátámasztható. Másutt egyik változat sincs színes háttérrel megjelölve: ez nem azt jelenti, hogy mindkettő téves volna, csupán azt, hogy egyikhez sem áll még rendelkezésre döntő értékű forrás (de ez a jövőben változhat).

A dőlt betűs „és” azt jelöli, hogy az adott kiadvány mindkét alakot helyesnek tartja, de más-más értelemben.

Egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében

[szerkesztés]

Egyes élőlények nevét az OH szaknyelvi kiadványok alapján[4] adta meg, az MHSz. pedig attól eltérően:

MHSz. OH
Szóalak Oldal Szóalak Oldal
barnamedve 43. barna medve 486.
éti csiga 142. éticsiga 670.
feketerigó 153. fekete rigó 690.
gyűrűs férgek 200. gyűrűsférgek 773.
házigalamb 215. házi galamb 798.
házinyúl 215. házi nyúl 799.
keresztes pók 275.,
422.
keresztespók 908.
meztelen csiga 355. meztelencsiga 1064.

A második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések

[szerkesztés]

Az eltérések egy sajátos csoportját képezik azok az esetek, amikor az MHSz. – feltehetőleg a könnyebb olvashatóság érdekében – figyelmen kívül hagyta az AkH.11 139. b) pontot, és egy másik elvet alkalmazott a kérdéses szókapcsolatok helyesírásában:

MHSz. OH
Szóalak Oldal Szóalak Oldal
országgyűlési képviselő-választás 396. országgyűlésiképviselő-választás 1145.
önkormányzati képviselő-választás 401. önkormányzatiképviselő-választás 1153.
személyi jövedelemadó-bevallás, személyi jövedelemadó-előleg 481. személyijövedelemadó-bevallás, személyijövedelemadó-előleg 1308.

A szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések

[szerkesztés]

Egyes eltérések abból erednek, hogy az [i]-nek hangzó ‑ey végződés y-ját az MHSz. nem tekinti néma betűnek (vö. AkH.11 217. a)), így az ilyen szavak ragozásában a kötőjelet sem teszi ki, az OH viszont igen – vagy éppen a kétbetűs végződést tekinti szokatlan, bonyolult betűkapcsolatnak (mindkét elemzés elképzelhető, és egyaránt kötőjelre vezet[5]):

MHSz. OH
Szóalak Oldal Szóalak Oldal
berkeleyi 50. berkeley-i 513.
Disneyvel 102. Disney-vel 600.
halleyi 206. halley-s 925.
huxleyi 232. huxley-s 829.
kimberleyi 284. kimberley-s 923.
sydneyi 469. sydney-i 1285.

Román mellékjeles betűk írása

[szerkesztés]

A romániai városnevek eredeti alakjában csak az OH alkalmazta az alul „vesszős” mellékjeles román betűk helyes alakját, az MHSz.-ben egy hasonló betű szerepel, lásd AkH.11 214. és román ábécé.

MHSz. OH Címszó,
további megjegyzés
Szóalak Oldal Szóalak Oldal
Bucureşti 67. București 540. (lásd Bukarest)
Chişinău 75. Chișinău 553. (lásd Chișinău)
Iaşi 234. Iași 832. (lásd Jászvásár)
Sighişoara 457. Sighișoara 1260. (lásd Segesvár)
Şiria 560. Șiria 1466. (lásd Világos)
Timişoara 511. Timișoara 1371. (lásd Temesvár)
Tîrgu Mureş 341. Târgu Mureș 1035. (lásd Marosvásárhely; a Târgu alak tükrözi a mai helyesírást)

Hibák az OH-ban (a megfelelő alak az MHSz.-ben nem szerepel)

[szerkesztés]

Intézménynevek fantázianévi elemeinek kisbetűs írása

[szerkesztés]

Néhány esetben az OH kisbetűs alakot ad meg intézménynevek melléknévképzős alakjának fantázianevében is, noha ezek az AkH.11 187. értelmében nagy kezdőbetűsek maradnak (vö. Új Egység cipészipari szövetkezeti, Szabadság szállói/szállóbeli a szabályzatban):

Szóalak Oldal Helyes alak
csudajó ABC-áruházi 581. Csudajó ABC-áruházi
fészek áruházi
fészek klubos
706. Fészek áruházi
Fészek klubos
hangya szövetkezeti 786. Hangya szövetkezeti
kotta kft.-beli 954. Kotta kft.-beli
luxus áruházi 1016. Luxus áruházi
nyilvánosság klubbeli 1126. Nyilvánosság klubbeli
platán panziói 1192. Platán panziói

Államrészek közszói elemeinek nagybetűs írása

[szerkesztés]

Egy-két esetben nagybetűs alak szerepel az OH-ban államrészek melléknevesült alakjának közszói elemeiben, noha ezeknél az AkH.11 181. kis kezdőbetűt ír elő (vö. budai járási a szabályzatban):

Szóalak Oldal Helyes alak
Nezsideri járási 1114. nezsideri járási
Gyanafalvi járási 764. gyanafalvi járási
Kismartoni járási 929. kismartoni járási
Ökörmezői járási 1151. ökörmezői járási
Rahói járási 1218. rahói járási
Szörényi bánsági 1339. szörényi bánsági

Hibák az MHSz.-ben (a megfelelő alak az OH-ban nem szerepel)

[szerkesztés]
Szóalak Oldal Helyes alak Magyarázat, megjegyzés
állapotellenőrzés 15. állapot-ellenőrzés AkH.11 138.
ezer wattos motor 145. ezerwattos motor AkH.11 119.
Focşani 167. Focșani AkH.11 214. (lásd román ábécé).

Mindkét szótárban hibás

[szerkesztés]
Szóalak MHSz. OH Helyes alak Magyarázat, megjegyzés
Edinburghban, edinburghi 114. 620. Az OH még említi alternatívaként az "Edinburgh-ben, edinburgh-i" alakokat is. Edinburgh-ban, edinburgh-i A városnév magyar kiejtése [edimboró], így toldalékolt alakjait az AkH.11 217. a) alapján csak kötőjellel írhatjuk, hiszen az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan betűkapcsolat jelöli. Az OH által említett [-bör] végződésű alternatív kiejtés, s így a magas hangrendű toldalékolás az eredeti angol /'edɪnb(ə)rə/ (és a magyar kiejtési hagyomány) alapján nem megalapozott.
kékvércse 269. 898. kék vércse Szaknyelvi kiadványok[4]
szem-öl-dök 248. (ív alatt) 1309. sze-möl-dök Jelenlegi ismereteink alapján nem összetétel (tehát az öldök nem önálló szóelem benne), hanem a szem valamilyen ősi képzős alakja,[6] bár újabb kutatások szerint a szem és az elavult öl összetétele mégis indokolhatja az m utáni elválasztást.[7] Az OH csak a harmadik címszóbeli előfordulásnál hozza a helyes, m előtti elválasztást, az első kettőnél hibásan szerepel; az MHSz. pedig csak az ív szóval alkotott összetételként hozza, de szintén hibásan.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a saját kiadású Magyar helyesírási szótára mellett egyedül az OH-t említi a Gyakran ismétlődő kérdések között, megerősítve róla, hogy hiteles: „(…) az Osiris-helyesírás is, amely minden ellenkező híresztelés ellenére hiteles (nemcsak azért, de azért is, mert az akadémiai kiadás szerzői lektorálták)” Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. A helyesírási szótárakban hol a beíratkozik, hol a beiratkozik forma található. Akkor most melyik a helyes? Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (részlet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő Osztályának Gyakran ismétlődő kérdéseiből)
  3. Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel? (részlet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő Osztályának Gyakran ismétlődő kérdéseiből)
  4. a b *Gozmány László 1994. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica – Rovartani Közlemények, 55. 429–445.
    • Jávorka Levente – Fábián PálHőnyi Ede (szerk.) 1995/2000. Az állatfajtanevek helyesírása. Állattenyésztés és Takarmányozás, 44. 465–470. = Acta Agraria Kaposváriensis, 4. 82–86.
    • Priszter Szaniszló 1998. Növényneveink. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
    Lásd még: 833. és 834. hozzászólás az Index.hu A különírás és egybeírás c. topikjában Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Rumci hozzászólása az Index fórumán. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
  6. Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 784. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  7. Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Szabályok és gyakorlati tanácsok Graf Rezső korábbi írásaiban (Magyar Nyelvőr, 2004/3. sz., PDF)

További információk

[szerkesztés]