Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja
Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja | |
A könyv első 1753-as kiadásának címlapja | |
Szerző | Étienne-Gabriel Morelly |
Eredeti cím | Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Téma | Utópisztikus államregény |
Műfaj | regény |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1753 |
Média típusa | könyv |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja[1] (Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai) Étienne-Gabriel Morelly francia filozófus 1753-ban megjelent utópisztikus államregénye.
A regényre utalást tesz Jókai Mór A jövő század regénye (1872-1874) című művének előszavában.
Külföldön gyakran rövidített és hibás címmel hivatkoznak rá (Jókai a La Basiliade de Bilpai címmel emlegeti, Csebrenyák József Az úszó sziget, vagy a baziliada címmel, Dr. Szirányi László, Plehanov Szocializmus és anarchizmus című művének fordítója Az úszó szigetek, vagy a híres Pilpai Basiliáde-jának fordítja, a Világirodalmi lexikon szerint Az úszó szigetek zátonyra jutása, más magyar szerzők egyszerűen csak Basiliadeként említik, de például német nyelvű forrásokban gyakran a Naufrages des îles flottantes, ou la Basiliade de √ Bilpai illetve Naufrage des îles flottantes, ou la Basiliade du célèbre Bilpai szerepel).
A könyv az Inka Birodalom fejlődésének és működésének jellemzőire épül, amelyeket Louis Bodin[2] később (tévesen) „szocialista birodalomnak” nevezett. Erre utal a cím első része is. Úszó nádszigetek máig léteznek a Titicaca tavon.[3]
A Bidpai (vagy több európai nyelvben: Pilpai, magyar irodalomban többnyire Bilpai) az eredetileg Pancsatantra című ősi indiai filozofikus mesegyűjtemény elterjedt európai megnevezése, amely 1783-ban jelent meg először magyarul. Eredetileg feltehetően Vidjapati (Vidyapati, 1352–1448) indiai író, költő nevének torzult formája. A név jelentése A tudás mestere (vidja ~ tudás, pati ~ mester szavak összetétele). Morelly regényében azonban Pilpai egy önmegtartóztató pitagoreus papi (Morelly szóhasználatában bráhmin) rend.
A Baziliád[4] (Basiliade) Nagy Szent Vazul (görög: Βασίλειος, Baszileosz, Basilios) által Caesareában létrehozott intézmény, egész városrésszé terebélyesedő szegényeket segítő központ kórházzal, dologházzal, menhellyel és ingyenkonyhával, amely mintájául szolgált a többi püspökségében létrehozott intézményeknek is.
A regény a felvilágosodás egyik legfontosabb utópiája. Morelly művére hatással lehetett az angol Richard Head Az úszó sziget (The floating island, 1673) című regénye illetve Jonathan Swift remekműve a Gulliver utazásai (1726) is.
Morelly forrása azonban Inca Garcilaso de la Vega[5] Az inkák valódi története (Comentarios reales de los incas, Lisszabon, 1609) című, az inka kormányzati rendszerről szóló leírása volt.
Érdekességek
[szerkesztés]- Egyes források szerint az Odüsszeiában szereplő Aiolé, Aiolosz isten úszó szigete Málta. Más források szerint úszó sziget volt Délosz, vagy Délosz is.
- Verne Gyula: Az úszó sziget (L'Île à hélice), Franklin-Társulat. Magyar Irod. Int. és Könyvnyomda, Budapest, 1897, fordította: Gaal Mózes
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Államregény
- Nagy Szent Vazul
- Pancsatantra (Bilpaihoz)
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona – Morelly címszó [1]
- Világirodalmi lexikon, 8. kötet (Mari-My), Akadémiai kiadó, Budapest, 1982, Morelli szócikk, 598. oldal
- Ludassy Mária: Az ész államáig és tovább..., Gyorsuló Idő sorozat, Magvető, Budapest, 1979, 207 oldal ISBN 9632709047
- (Dr. Ingwer nyomán) Csebrenyák József: A szoczializmus történelméhez, Typographia, Budapest, 1895 [2]
- Plechanoff György: Szoczializmus és Anarchizmus, Budapest, 1897, fordította: Dr. Szirányi László [3]
- Sivadó Csaba: Egyháztanítók: nagy Szent Bazil, Miskolci Keresztény Szemle, A KÉSZ ökumenikus kulturális folyóirata, 28. (VII/4.) szám, 2011 [4] Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A felhők inka urai, (The Inca Masters of the Clouds, három részes angol dokumentumfilm sorozat, 2015, rendezte: Dominic Gallagher) 1. rész: Alapok (Foundations)
- Az Andok tengere – a Titicaca-tó lakói (Das Meer der Anden – Menschen am Titicacasee, német dokumentumfilm, 2015, rendezte: Manfred Uhlig)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A cím nyersfordítása a régi magyar irodalomban fellelhető rövidített magyar címek felhasználásával.
- ↑ Louis Marie Charles de Bodin (1813-1891) francia festő, történész, régész?
- ↑ A Titicaca-tó környékén máig fennmaradt szocialisztikus faluközösségek: A felhők inka urai 1. rész.
- ↑ Sivadó Csaba szóhasználata és írásmódja
- ↑ Nem azonos Garcilaso de la Vega spanyol költővel.