Az ón izotópjai
A kémiai elemek közül az ónnak (Sn) van a legtöbb stabil izotópja (tíz, bár három közülük feltehetően radioaktív, de bomlásukat mindeddig nem figyelték meg), ami valószínűleg kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a protonok száma (50) mágikus szám. Ezenkívül 29 további instabil izotópja ismert, köztük a duplán mágikus ón-100 (100Sn) (felfedezés éve: 1994)[1] és ón-132 (132Sn). A leghosszabb élettartamú radioizotópja a 126Sn (felezési ideje 230 000 év), a többi izotóp felezési ideje egy évnél rövidebb.
Standard atomtömeg: 118,710(7) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 99Sn[m 3] | 50 | 49 | 98,94933(64)# | 5# ms | 9/2+# | ||||
| 100Sn[m 4] | 50 | 50 | 99.93904(76) | 1,1(4) s [0,94(+54−27) s] |
β+ (83%) | 100In | 0+ | ||
| β+, p (17%) | 99Cd | ||||||||
| 101Sn | 50 | 51 | 100,93606(32)# | 3(1) s | β+ | 101In | 5/2+# | ||
| β+, p (ritka) | 100Cd | ||||||||
| 102Sn | 50 | 52 | 101,93030(14) | 4,5(7) s | β+ | 102In | 0+ | ||
| β+, p (ritka) | 101Cd | ||||||||
| 102mSn | 2017(2) keV | 720(220) ns | (6+) | ||||||
| 103Sn | 50 | 53 | 102,92810(32)# | 7,0(6) s | β+ | 103In | 5/2+# | ||
| β+, p (ritka) | 102Cd | ||||||||
| 104Sn | 50 | 54 | 103,92314(11) | 20,8(5) s | β+ | 104In | 0+ | ||
| 105Sn | 50 | 55 | 104,92135(9) | 34(1) s | β+ | 105In | (5/2+) | ||
| β+, p (ritka) | 104Cd | ||||||||
| 106Sn | 50 | 56 | 105,91688(5) | 115(5) s | β+ | 106In | 0+ | ||
| 107Sn | 50 | 57 | 106,91564(9) | 2,90(5) perc | β+ | 107In | (5/2+) | ||
| 108Sn | 50 | 58 | 107,911925(21) | 10,30(8) perc | β+ | 108In | 0+ | ||
| 109Sn | 50 | 59 | 108,911283(11) | 18,0(2) perc | β+ | 109In | 5/2(+) | ||
| 110Sn | 50 | 60 | 109,907843(15) | 4,11(10) óra | EC | 110In | 0+ | ||
| 111Sn | 50 | 61 | 110,907734(7) | 35,3(6) perc | β+ | 111In | 7/2+ | ||
| 111mSn | 254,72(8) keV | 12,5(10) µs | 1/2+ | ||||||
| 112Sn | 50 | 62 | 111,904818(5) | Látszólag stabil[m 5] | 0+ | 0,0097(1) | |||
| 113Sn | 50 | 63 | 112,905171(4) | 115,09(3) nap | β+ | 113In | 1/2+ | ||
| 113mSn | 77,386(19) keV | 21,4(4) perc | IT (91,1%) | 113Sn | 7/2+ | ||||
| β+ (8,9%) | 113In | ||||||||
| 114Sn | 50 | 64 | 113,902779(3) | Stabil[m 6] | 0+ | 0,0066(1) | |||
| 114mSn | 3087,37(7) keV | 733(14) ns | 7− | ||||||
| 115Sn | 50 | 65 | 114,903342(3) | Stabil[m 6] | 1/2+ | 0,0034(1) | |||
| 115m1Sn | 612,81(4) keV | 3,26(8) µs | 7/2+ | ||||||
| 115m2Sn | 713,64(12) keV | 159(1) µs | 11/2− | ||||||
| 116Sn | 50 | 66 | 115,901741(3) | Stabil[m 6] | 0+ | 0,1454(9) | |||
| 117Sn | 50 | 67 | 116,902952(3) | Stable[m 6] | 1/2+ | 0,0768(7) | |||
| 117m1Sn | 314,58(4) keV | 13,76(4) nap | IT | 117Sn | 11/2− | ||||
| 117m2Sn | 2406,4(4) keV | 1,75(7) µs | (19/2+) | ||||||
| 118Sn | 50 | 68 | 117,901603(3) | Stabil[m 6] | 0+ | 0,2422(9) | |||
| 119Sn | 50 | 69 | 118,903308(3) | Stabil[m 6] | 1/2+ | 0,0859(4) | |||
| 119m1Sn | 89,531(13) keV | 293,1(7) nap | IT | 119Sn | 11/2− | ||||
| 119m2Sn | 2127,0(10) keV | 9,6(12) µs | (19/2+) | ||||||
| 120Sn | 50 | 70 | 119,9021947(27) | Stabil[m 6] | 0+ | 0,3258(9) | |||
| 120m1Sn | 2481,63(6) keV | 11,8(5) µs | (7−) | ||||||
| 120m2Sn | 2902,22(22) keV | 6,26(11) µs | (10+)# | ||||||
| 121Sn[m 7] | 50 | 71 | 120,9042355(27) | 27,03(4) óra | β− | 121Sb | 3/2+ | ||
| 121m1Sn | 6,30(6) keV | 43,9(5) év | IT (77,6%) | 121Sn | 11/2− | ||||
| β− (22,4%) | 121Sb | ||||||||
| 121m2Sn | 1998,8(9) keV | 5,3(5) µs | (19/2+)# | ||||||
| 121m3Sn | 2834,6(18) keV | 0,167(25) µs | (27/2−) | ||||||
| 122Sn[m 7] | 50 | 72 | 121,9034390(29) | Látszólag stabil[m 8] | 0+ | 0,0463(3) | |||
| 123Sn[m 7] | 50 | 73 | 122,9057208(29) | 129,2(4) nap | β− | 123Sb | 11/2− | ||
| 123m1Sn | 24,6(4) keV | 40,06(1) perc | β− | 123Sb | 3/2+ | ||||
| 123m2Sn | 1945,0(10) keV | 7,4(26) µs | (19/2+) | ||||||
| 123m3Sn | 2153,0(12) keV | 6 µs | (23/2+) | ||||||
| 123m4Sn | 2713,0(14) keV | 34 µs | (27/2−) | ||||||
| 124Sn[m 7] | 50 | 74 | 123,9052739(15) | Látszólag stabil[m 9] | 0+ | 0,0579(5) | |||
| 124m1Sn | 2204,622(23) keV | 0,27(6) µs | 5− | ||||||
| 124m2Sn | 2325,01(4) keV | 3,1(5) µs | 7− | ||||||
| 124m3Sn | 2656,6(5) keV | 45(5) µs | (10+)# | ||||||
| 125Sn[m 7] | 50 | 75 | 124,9077841(16) | 9,64(3) nap | β− | 125Sb | 11/2− | ||
| 125mSn | 27,50(14) keV | 9,52(5) perc | 3/2+ | ||||||
| 126Sn[m 10] | 50 | 76 | 125,907653(11) | 2,30(14)·105 év | β− (66,5%) | 126m2Sb | 0+ | ||
| β− (33,5%) | 126m1Sb | ||||||||
| 126m1Sn | 2218,99(8) keV | 6,6(14) µs | 7− | ||||||
| 126m2Sn | 2564,5(5) keV | 7,7(5) µs | (10+)# | ||||||
| 127Sn | 50 | 77 | 126,910360(26) | 2,10(4) óra | β− | 127Sb | (11/2−) | ||
| 127mSn | 4,7(3) keV | 4,13(3) perc | β− | 127Sb | (3/2+) | ||||
| 128Sn | 50 | 78 | 127,910537(29) | 59,07(14) perc | β− | 128Sb | 0+ | ||
| 128mSn | 2091,50(11) keV | 6,5(5) s | IT | 128Sn | (7−) | ||||
| 129Sn | 50 | 79 | 128,91348(3) | 2,23(4) perc | β− | 129Sb | (3/2+)# | ||
| 129mSn | 35,2(3) keV | 6,9(1) perc | β− (99,99%) | 129Sb | (11/2−)# | ||||
| IT (0,002%) | 129Sn | ||||||||
| 130Sn | 50 | 80 | 129,913967(11) | 3,72(7) perc | β− | 130Sb | 0+ | ||
| 130m1Sn | 1946,88(10) keV | 1,7(1) perc | β− | 130Sb | (7−)# | ||||
| 130m2Sn | 2434,79(12) keV | 1,61(15) µs | (10+) | ||||||
| 131Sn | 50 | 81 | 130,917000(23) | 56,0(5) s | β− | 131Sb | (3/2+) | ||
| 131m1Sn | 80(30)# keV | 58,4(5) s | β− (99,99%) | 131Sb | (11/2−) | ||||
| IT (0,0004%) | 131Sn | ||||||||
| 131m2Sn | 4846,7(9) keV | 300(20) ns | (19/2− és 23/2− között) | ||||||
| 132Sn | 50 | 82 | 131,917816(15) | 39,7(8) s | β− | 132Sb | 0+ | ||
| 133Sn | 50 | 83 | 132,92383(4) | 1,45(3) s | β− (99,97%) | 133Sb | (7/2−)# | ||
| β−, n (0,0294%) | 132Sb | ||||||||
| 134Sn | 50 | 84 | 133,92829(11) | 1,050(11) s | β− (83%) | 134Sb | 0+ | ||
| β−, n (17%) | 133Sb | ||||||||
| 135Sn | 50 | 85 | 134,93473(43)# | 530(20) ms | β− | 135Sb | (7/2−) | ||
| β−, n | 134Sb | ||||||||
| 136Sn | 50 | 86 | 135,93934(54)# | 0,25(3) s | β− | 136Sb | 0+ | ||
| β−, n | 135Sb | ||||||||
| 137Sn | 50 | 87 | 136,94599(64)# | 190(60) ms | β− | 137Sb | 5/2−# | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Az ismert legnehezebb nuklid, melyben több proton van, mint neutron
- ↑ Az ismert legnehezebb nuklid, melyben ugyanannyi proton és neutron van
- ↑ A várakozások szerint β+β+-bomlással 112Cd-vé alakul
- ↑ a b c d e f g Elméletileg spontán maghasadásra képes
- ↑ a b c d e Hasadási termék
- ↑ A várakozások szerint β−β−-bomlással 122Te-vé alakul
- ↑ A várakozások szerint β−β−-bomlással 124Te-gyé alakul több mint 1·1017 év felezési idővel
- ↑ Hosszú felezési idejű hasadási termék
Megjegyzések
[szerkesztés]- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Identification and decay spectroscopy of 100Sn at the GSI projectile fragment separator FRS, K. Sümmerer et al., Nucl. Phys. A616, 341 (1997).
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of tin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Az indium izotópjai | Az ón izotópjai | Az antimon izotópjai |
| Izotópok listája | ||
