Azúrmellű pitta
Azúrmellű pitta | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Pitta steerii (Sharpe, 1876) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Azúrmellű pitta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Azúrmellű pitta témájú kategóriát. |
Az azúrmellű pitta vagy kékbegyű pitta (Pitta steerii) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Richard Bowdler Sharpe angol ornitológus írta le 1876-ban, a Brachyurus nembe Brachyurus steerii néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Pitta steerii coelestis Parkes, 1971
- Pitta steerii steerii steerii (Sharpe, 1876)[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Endemikus faj, csak a Fülöp-szigetekhez tartozó, Mindanao, Samar, Leyte és Bohol szigetein honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 19 centiméter, testtömege 69-113 gramm.[5]
Életmódja
[szerkesztés]Férgekkel és rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagy, egyedszáma 2500-9999 példány közötti lehet és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve