Ugrás a tartalomhoz

Axel Thue

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Axel Thue
Született1863. február 19.[1][2]
Tønsberg
Elhunyt1922. március 7. (59 évesen)[1][3][2]
Christiania
Állampolgárságanorvég[4]
Foglalkozása
IskoláiOslói Egyetem
KitüntetéseiFridtjof Nansen tökéletességi díj (matematika-természettudományok osztály) (1913)
A Wikimédia Commons tartalmaz Axel Thue témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Axel Thue (Tønsberg, 1863. február 19.Oslo, 1922. március 7.) norvég matematikus. Thoralf Skolem PhD-témavezetője volt.

Életpálya

[szerkesztés]

Axel Thue 1883-1889 között az Oslói Egyetemen főként fizikát és matematikát tanult. 1889-ben doktorált az oslói Elling Holst-ban. 1890-ben Lipcsében és Berlinben folytatta tanulmányait, ahol részt vett Hermann von Helmholtz, Leopold Kronecker és Lázár Fuchs előadásain. 1891-ben visszatért Oslóba, ahol egy matematika kutatási ösztöndíjat kapott. 1894-ben megnősült, és tanítani kezdett a Trondheimi Technológiai Intézet elődjénél. 1903-ban az Oslói Egyetem alkalmazott matematika professzora lett, ugyanitt tevékenykedett professzorként 1903-1922 között.

Kutatási területei

[szerkesztés]

Alkalmazott matematikával foglalkozott. 1904-ben ő vezette be az "algoritmus" szót. A modern elméleti számítástudomány egyik fontos fogalma a formális rendszer; bevezetése Thue nevéhez fűződik. Jelentős munkája a Crelle's Journal-ban a számelmélettel kapcsolatban 1909-ben jelent meg, Edmund Landau 1922-ben azt írta róla: "... a legfontosabb felfedezés az elemi számelméletben, amit én ismerek". Thue találta ki a semi-thue rendszert, valamint ő alkotta meg az első logikai-matematikai modellt a nyelv számára.

Írásai

[szerkesztés]
  • 1916-1922 között szerkesztette az Acta Mathematica folyóiratot.
  • 1909-ben jelent meg jelentős munkája a Crelle's Journal-ban a számelmélettel kapcsolatban.

Szakmai sikerek

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Туэ Аксель, 2015. szeptember 28.
  4. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Források

[szerkesztés]
  • Axel Thue. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
  • Tudósnatár