Avar nyelv
| Avar nyelv اوار ماض, авар мацӏ, , ماعارۇل ماض, магӏарул мацӏ | |
| Kiejtés | [ʔaˈwar mat͡sːʼ] [maʕarul mat͡sʼ] |
| Beszélik |  Oroszország |
| Terület | Dagesztán |
| Beszélők száma | 1,2 millió fő |
| Nyelvcsalád | kaukázusi avar-andi-cez |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Oroszország
|
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | av |
| ISO 639-2 | ava |
| ISO 639-3 | ava |
Az avar nyelv (avarul: магӏарул мацӏ, [maʕarul mat͡sʼ] "a hegyek nyelve", vagy авар мацӏ, [ʔaˈwar mat͡sːʼ] "avar nyelv") egy északkelet-kaukázusi nyelv, melyet körülbelül 1.200.000 fő beszél, legfőképpen Dagesztánban.
Földrajzi elhelyezkedés
[szerkesztés]Legfőképpen az oroszországi kaukázusban beszélik az avar nyelvet, viszont kevesebben északkelet Azerbajdzsánban is beszélik. [1]
Nyelvjárások
[szerkesztés]A Glottolog szerint az avar nyelvnek 14 nyelvjárása van: [2]
- Ancuh (Ancux)
- Andalal-Ghdatl (Andalal-Gxdatl)
- Bacadin
- Batluh (Batlux)
- Hid
- Karah (Karax)
- Kahib (Kaxib)
- Keleb
- Szalatav (Salatav)
- Sulanin (Shulanin)
- Untib
- Hunzah (Xunzax)
- Zakatali (Zakataly)
- Zaqatala
Hangtan
[szerkesztés]Mássalhangzók
[szerkesztés]| Labiális | Dentális | Alveoláris | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Glottális | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| középső | laterális | ||||||||||||||
| lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | lenis | fortis | ||||||
| Nazálisok | m | n | |||||||||||||
| Plozívák | zöngés | b | d | ɡ | |||||||||||
| zöngétlen | p | t | k | kː | ʔ | ||||||||||
| ejektív | tʼ | kʼ | kːʼ | ||||||||||||
| Affrikáták | zöngétlen | t͡s | t͡sː | t͡ʃ | t͡ʃː | q͡χː | |||||||||
| ejektív | t͡sʼ | t͡sːʼ | t͡ʃʼ | t͡ʃːʼ | (t͡ɬːʼ) | q͡χːʼ | |||||||||
| Frikatívok | zöngétlen | s | sː | ʃ | ʃː | ɬ | ɬː | x | xː | χ | χː | ʜ | |||
| zöngés | z | ʒ | ʁ | ʕ | ɦ | ||||||||||
| Vibránsok | r | ||||||||||||||
| Approximánsok | w | l | j | ||||||||||||
Magánhangzók
[szerkesztés]| elülső | hátsó | |
|---|---|---|
| zárt | i | u |
| középső | e | o |
| nyitott | a | |
Írásrendszer
[szerkesztés]Az avar nyelvet először a grúz írásrendszerrel írták a 14. században, majd a 15. századtól egy arab-szerű írásrendszert is használtak. Az első cirill alapú avar ábécét 1889-ben készítette Petar von Uslar. Ebbe az ábécébe pár grúz típusú betűt is bevont.[4]
Manapság az avar nyelvet egy cirill alapú írásrendszerrel írják:
| А а /a/ |
Б б /b/ |
В в /w/ |
Г г /ɡ/ |
Гъ гъ /ʁ/ |
Гь гь /ɦ/ |
ГӀ гӏ /ʕ/ |
Д д /d/ |
| Е е /e/, /je/ |
Ё ё /jo/ |
Ж ж /ʒ/ |
З з /z/ |
И и /i/ |
Й й /j/ |
К к /k/ |
Къ къ /q͡χːʼ/ |
| Кь кь /t͡ɬːʼ/ |
КӀ кӏ /kʼ/ |
КӀкӏ кӏкӏ /kːʼ/ |
Кк кк /kː/ |
Л л /l/ |
ЛӀ лӏ /t͡ɬː/ |
Лъ лъ /ɬ/ |
Лълъ лълъ /ɬː/ |
| М м /m/ |
Н н /n/ |
О о /o/ |
П п /p/ |
Р р /r/ |
С с /s/ |
Сс сс /sː/ |
Т т /t/ |
| ТӀ тӏ /tʼ/ |
У у /u/ |
Ф ф /f/ |
Х х /χ/ |
Хх хх /χː/ |
Хъ хъ /q͡χː/ |
Хь хь /x/ |
Хьхь хьхь /xː/ |
| ХӀ хӏ /ʜ/ |
Ц ц /t͡s/ |
Цц цц /t͡sː/ |
ЦӀ цӏ /t͡sʼ/ |
ЦӀцӏ цӏцӏ /t͡sːʼ/ |
Ч ч /t͡ʃ/ |
Чч чч /t͡ʃː/ |
ЧӀ чӏ /t͡ʃʼ/ |
| ЧӀчӏ чӏчӏ /t͡ʃːʼ/ |
Ш ш /ʃ/ |
Щ щ /ʃː/ |
Ъ ъ /ʔ/ |
Ы ы /ɨ/ |
Ь ь /ʲ/ |
Э э /e/ |
Ю ю /ju/ |
| Я я /ja/ |
Példa mondatok
[szerkesztés]| Magyar | Avar | Transzliteráció | IPA |
|---|---|---|---|
| Szia! | Ворчӏами! | Worch’ami! | /wort͡ʃ’ami/ |
| Hogy vagy? | Иш кин бугеб? | Ish kin bugeb? | /iʃ kin bugeb/ |
| Mi a neved? | Дуда цӏар щиб? | Duda c’ar shchib? | /duda t͡s’ar ʃːib/ |
| Hány éves vagy? | Дур чан сон бугеб? | Dur chan son bugeb? | /dur t͡ʃan son bugeb/ |
| Hová mész? | Mун киве ина вугев? | Mun kiwe ina wugew? | /mun kiwe ina wugew/ |
| Bocsánat! | Тӏаса лъугьа! | T’asa łuḩa! | /t’asa ɬuha/ |
| Hová megy a kisfiú? | Киве гьитӏинав вас унев вугев? | Kiwe ḩit’inaw was unew wugew? | /kiwe hit’inaw was unew wugew/ |
| A fiú eltört egy üvegpalackot. | Васас шиша бекана. | Wasas shisha bekana. | /wasas ʃiʃa bekana/ |
| Az utat építik. | Гьез нух бале (гьабулеб) буго. | Ḩez nux́ bale (ḩabuleb) bugo. | /hez nuχ bale (habuleb) bugo/ |
Példa Szöveg
[szerkesztés]| Avar | Magyar |
|---|---|
| Я, зобалазда вугев нижер Эмен, дур цӀар гӀадамаз мукъадасаблъун рикӀкӀаги, дур ПарччахӀлъи тӀаде щваги. Зобалаздаго гӀадин ракьалдаги дур амру билълъанхъаги. Жакъа нижер бетӀербахъиялъе хинкӀ-чед кье нижее. Нижер налъи-хӀакъалда тӀасаги лъугьа, нижерго налъулазда тӀаса нижги лъугьарал ругин. Нижер хӀалбихьизеги биччаге, Квешалдаса цӀуне ниж. | Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! |