Auronzói-tó
| Auronzói-tó (Lago di Auronzo / Lago di Santa Caterina) | |
 | |
| A tó, túlsó partján Auronzo di Cadore | |
| Ország(ok) |  Olaszország |
| Hely | Veneto, Belluno megye, Auronzo di Cadore |
| Vízgyűjtő terület | 225 km2 |
| Típus | mesterséges tó |
| Elsődleges források | Ansiei |
| Elsődleges lefolyások | Ansiei |
| Felszíni terület | 0,5 km2 |
| Legnagyobb mélység | 49 m |
| Víztérfogat | 0,00625[1] km3 |
| Tszf. magasság | 850 m |
| Települések | Auronzo di Cadore |
| Elhelyezkedése | |
 Auronzói-tó
Pozíció Veneto térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 12° 27′ 03″46.543986°N 12.450793°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 12° 27′ 03″46.543986°N 12.450793°E | |
 | |
 | |
| Az Auronzói-tó és környéke térképen | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Auronzói-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Auronzói-tó (olaszul: lago di Auronzo), más néven Szent Katalin-tó (olaszul: lago di Santa Caterina) egy mesterséges tó a Dolomitokban, Észak-Olaszországban, Veneto régióban, Belluno megyében, Auronzo di Cadore község mellett.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Auronzói-tó az Ansiei folyó völgyében fekszik, Auronzo di Cadore község mellett, a Cadore nevű völgyvidéken. A folyón az 1930-as években megépítették a Santa Caterina völgyzáró gátat, így keletkezett a mesterségesen felduzzasztott tó. A gátnál vízerőmű működik.
A tavat a Dolomitok keleti hegycsoportjai veszik körül. Nyugaton a Cadini-hegycsoport, északkeleten a Sexteni-Dolomitok délkeletnek kifutó hegylánca, ennek utolsó csúcsa a 2456 m magas Monte Aiarnola. Délre és délnyugatra, a tó déli partján a Marmarole hegycsoport előhegyei emelkednek.
A tó északi partján fekszik Auronzo di Cadore község. Az Ansiei-völgyben halad az SS48 számú országos főútvonal, amely nyugat-keleti irányban átszeli a Dolomitok központi régióit, és Cortina d’Ampezzón keresztül vezet a Piave folyóhoz. Az Ansiei folyó a völgyzáró gát alatt mintegy 4 km-rel, Cima Gogna résztelepülésnél torkollik a Piavéba. A tóról északnyugati irányba tekintve az Ansiei-völgy nagy kanyarulatán túl a Cadini és a Drei Zinnen csúcsait lehet látni.
-
Transacqua – Híd a tó fölött -
A tó nyugat felől, a Drei Zinnen csúcsáról nézve -
Napnyugta. Háttérben a Cadini és a Drei Zinnen -
A tó keletről, háttérben a Cadini és a Drei Zinnen
Keletkezése
[szerkesztés]A völgyzáró gát építése 1930-ban kezdődött, a folyóvölgy elrekesztésével mintegy 2 km hosszú medence keletkezett[3] A gátat (és elvileg a tavat is) Szent Katalinról nevezték el, mert a gát helyén egy 1500-as évekből való Szent Katalin-kápolna állt.
Maga a völgyzáró gát 55 méter magas, alapjánál 35 méter, koronájánál 5,5 méter vastag. Építési munkálatai 1932 januárjában fejeződtek be. Több magáncégnek is kiadták koncesszióba, először a „Società forze idrauliche dell’Alto Cadore”, majd a Società Adriatica di Elettricità-nak (SADE), majd a Barnabo–Vascellari cégcsoportnak, amelyet 1962-ben államosítottak, és beolvasztottak az Állami Villamosenergia Művek részvénytársaságba (Ente Nazionale per l’energia Elettrica S.p.A. rövidítve Enel-be.[3]
A Giro d’Italia kerékpárverseny útvonala rendszeresen a tó partján vezet el.[4] A tó népszerű vízisport-helyszín, évente kenubajnokságot rendeznek, és a cadorei motorcsónak-versenyt (Gran Premio Motonautico del Cadore) is itt rendezik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Database LIMNO. ise.cnr.it. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
- ↑ Comune di Auronzo di Cadore / Lago di Santa Caterina. comune.auronzo.bl.it. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
- ↑ a b c InfoDolomiti - Lago di Auronzo. infodolomiti.it. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 20.).
- ↑ Auronzo, Misurina & Centro Cadore / Il Giro d’Italia. auronzomisurina.it. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 20.)
További információk
[szerkesztés]- La diga di Santa Caterina. progettodighe.it. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
- I laghi del Bellunese (színes ismertető, PDF). infodolomiti.it. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 19.)
