Aurikuprid

A terméselemek osztályába, fémek alosztályába és ezen belül az aranycsoportba tartozik az aurikuprid (aranykuprid) amely két arany-réz-vegyület, az AuCu₃ és Au₂Cu₃ együttese. Mindkettő szabályos, lapon centrált szerkezetű és úgynevezett intermetallikus szuperrács, vagyis a két fém arányát rendezett rácsponteloszlás rögzíti. De mindkét elegy külön is ismeretes az AuCu₃ az ausztráliai Victoria bányáiból, az aranydúsabb Au₂Cu₃ pedig a dél-urali Karabas-ról került elő. Az arany a természetben számos ásvány felépítőjeként előfordul, de elsősorban termésaranyként jelenik meg, amely a legtöbbször fémes ötvözetként tartalmazhat ezüstöt (ha 20%-nál több ezüst van benne, akkor elektrum), ritkábban platinát, bizmutot (maldonit) vagy palládiumot (porpezite) illetve, rezet (aurikuprid) is.

Előfordulása

Az ásványt 1950-ben találták a déli Urál területén lévő Karabasch településnél. Nevét az elemek latin nevéből kapta. Aurum az arany és Cuprum a réz.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Au₃Cu₆
Sűrűsége: 11,5 g/cm3
Kristályrendszere: szabályos
Szimmetriája: $Pm\ {\bar {3}}\ m$
Keménysége: 2,0 – 3,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Színe: bronz vagy rézszínű
Fénye: fémfényű.
Pora: sárga.
Átlátszósága: opak.
Kémiai összetétele: Arany (Au) =50,8% ; Réz (Cu) =49,2%

Források

Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre : Ásványtan I-II.