Ács Lipót
| Ács Lipót | |
| Született | Auerbach Lipót 1868. augusztus 6.[1] Vizsoly |
| Elhunyt | 1945. július 9. Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Günsberg Szeréna |
| Foglalkozása | festő, keramikus, néprajzkutató, pedagógus, muzeológus, szakíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ács Lipót, 1903-ig Auerbach Lipót[3] (Vizsoly, 1868. augusztus 6. – Budapest, 1945. július 9.[4]) magyar festő, keramikus, etnográfus, tanár.
Tanulmányai
[szerkesztés]Auerbach Károly és Stern Katalin fia. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát Vizsolyon és Iglón végezte, majd (1883) Kassára került, ahol a középiskolai tanulmányait befejezte. A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János, Schulek Frigyes, Strobl Alajos és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), majd a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári oklevelet szerzett (1895). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben 1895) volt tanulmányúton.
Munkahelyei
[szerkesztés]Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), a budapesti magyar királyi Gyakorló Főgimnázium (Trefort u.) ösztöndíjas gyakorló tanára volt. A Sümegi Állami Reáliskola rajztanára (1895–1896), a Szekszárdi Állami Főgimnázium rajztanára és a Tolna vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896–1912), a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa (1912–1921), 1932-ben nyugdíjba vonult. Közben Szekszárdon (1901) kerámiaműhelyt alapított, Őcsényben (1902–1903) háziipari telepet létesített, majd Fischer Emil Majolikagyárának tervezője (1908–1909) lett. Kerámiákat, díszítményeket, vázákat, korsókat készített. A Thonet-Mundus hajlított bútorgyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928), a Corvin Áruház Rt. művészeti tanácsadója (1932–1937). Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek (1935-től) c. lapokban jelentek meg.
Társadalmi tevékenysége
[szerkesztés]Társadalmi tevékenysége jelentős volt. A szekszárdi Munkásgimnázium helyettes igazgatója (1911–1912), a Múzeumegylet által fenntartott "Szabad Liceum" vezetője (1912-ig). A szekszárdi királyi Törvényszék kinevezett hites írásszakértője. A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912). A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgató tanácsának tagja.
Kiállításai
[szerkesztés]- Milánói Világkiállítás (Steig Flóriánnal, 1906, aranyérem),
- Pécs (1907 áll. ezüstérem)
- London (1908)
- Miskolc (1911)
- Fészek klub (Budapest, 1914)
- Helsinki (1922, elismerő oklevél)
Fő művei
[szerkesztés]- Sárközi hímzések (Magyar Iparművészet 1905)
- Múzeális vándorkiállítások (Népművelés 1907)
- Tolnamegyei kanászkürt (Néprajzi Értesítő 1910)
- A sárközi szokások (Vasárnapi Ujság 1911)
- Boros Nepomuk János (Művészet 1912)
- Kegyes József (Művészet 1912)
- Népművészet és népiskola (Gyermek 1912)
- Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916)
- Népművészeti gyűjtés (Budapest, 1928)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1903. évi 103453. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 1. oldal 27. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 5177/1945. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 6. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Balázs Kovács Sándor: Ács Lipót. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 2. o. ISBN 963-86222-4-5
