Auer György
| Auer György | |
 | |
| Született | 1888. augusztus 26.[1] Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1958. április 25. (69 évesen)[1] Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pick Edit (h. 1921–1958) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911, jogtudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
Auer György (Budapest, Erzsébetváros, 1888. augusztus 26.[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1958. április 25.)[4][5] jogász, kúriai tanácselnök.
Élete
[szerkesztés]Auer Móric (1852–1938) bankhivatalnok, a Magyar Állami Hitelbank igazgatóhelyettese és Latzkó Hermina (1865–1945) fiaként született zsidó családban.[6] Anyai nagyapja Latzkó Mór Lipót ékszerkereskedő volt. Középiskolai tanulmányait a Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (1899–1905) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karának hallgatójaként 1911-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Időközben tanulmányokat folytatott a berlini és lipcsei egyetemeken. 1911 áprilisában díjas joggyakornokká nevezték ki a Budapesti Királyi Ítélőtáblához.[7] 1913. december 21-én áthelyezték a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszékhez.[8] 1917 és 1940 között a Budapesti Királyi Ügyészségen és Főügyészségen teljesített szolgálatot. 1928-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a bűnvádi eljárásjog tárgykörében egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1938-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel ismerték el munkásságát. 1944 júliusától a konvertált (keresztény) zsidók tanácsának elnöke. A második világháborút követően budapesti főügyész, majd 1948-ig kúriai tanácselnök volt.
Büntetőjoggal és eljárásjoggal foglalkozott pozitivista szemlélettel. Az 1896. évi büntetőeljárási törvénykönyvhöz Mendelényi Lászlóval írt kommentárja a maga idején nagy hatású munka volt. Jogtudományi dolgozatai megjelentek a Jogállamban, a Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Jogi Szemlében és a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben jelentek meg.
Felesége Pick Edit (1897–?) volt, Pick Hugó és Weil Szidónia lánya, akivel 1921. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.[9]
A Farkasréti temetőben búcsúztatták.
Főbb művei
[szerkesztés]- Begriff und Wesen des Vorsatzes in den mittelalterlichen Strafgesetzen Ungarns (Stuttgart, 1911)
- Reform des ungarischen Strafgesetzbuches (Berlin, 1915)
- Die ungarische Strafgesetzreform (Heidelberg, 1915)
- Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség (Budapest, 1916)
- Bűntettesek és bűncselekmények a háború alatt (Budapest, 1917)
- A pornográfia leküzdése (Budapest, 1917)
- Farhlässigkeit und Betriebsunfall (Berlin, 1918)
- Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség (Budapest, 1922)
- Jog, igazságszolgáltatás és forradalom (Budapest 1922)
- A nemibeteg által történő fertőzés büntethetősége (Budapest, 1925)
- A magyar bűnvádi eljárási jog rövid tankönyve (Budapest, 1927)
- A becsület fogalma és védelme a büntetőjogban (Budapest, 1928)
- A bűnvádi eljárási jog. Mendelényi Lászlóval. I–VI. kötet. (Budapest, 1930–1934)
- Büntető törvény és kultúra (Budapest, 1935)
- Javíthatunk-e büntetőbírósági eljárásunkon? (Kecskemét, 1935)
- Magyar bűnvádi eljárási jog (Budapest, 1938)
- Gróf Széchenyi István és a magyar jogrend reformja (Budapest, 1942)
- Az első magyar büntetőtörvény-javaslat (Budapest, 1943)
Szerkesztette
[szerkesztés]- A hatályos büntetőjog szabályai. Összeáll. (Budapest, 1947)
- A hatályos bűnvádi eljárási jog szabályai. Összeáll. (Budapest, 1948)
- Büntetőjogi döntvénytár (Budapest, 1948–1949)
- A hatályos büntetőjog anyagi és alaki szabályai. Összeáll. (Budapest, 1949)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Auer György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00502.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1694/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 661/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Gyászjelentése (1958). (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 308/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1911. április 2. (45. évfolyam, 77. szám)
- ↑ Igazságügyi Közlöny, 1914. február 26. (23. évfolyam, 2. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1723/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kozák Péter: Auer György. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6800-4
- Révai nagy lexikona II. kötet (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
További információk
[szerkesztés]- A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
- Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek (1914-1963)
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
- Auer György. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
