Aubrit
Az aubrit az egyik akondrit típus neve. A típusmeteorit 1836-ban hullott le Lyon közelében, Franciaországban. Szinte kizárólag ensztatitból áll. Magmás eredetű kőzet, az ensztatit kondritokból fölépülő égitest magmás eredetű, kristályosodott alkotó kőzete.
Jelentősége
[szerkesztés]Az ensztatitos összetételű kis égitestek egy meghatározott tartományban csoportosulnak a Naprendszerben. Ez az övezet a kisbolygóöv belső széle. Azt a kisbolygó csoportot, amely ebben a tartományban kering a Nap körül, Hungaria típusú kisbolygóknak nevezik. A kisbolygók egy másik csoportja is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, de ezek a Mars pályáját metsző pályákon keringenek és a Föld közelébe is eljuthatnak. Ezek egyik tipikus képviselője a 3103 Eger, kisbolygó (Near Earth Asteroid, NEA).
Jellemző tulajdonságai
[szerkesztés]Legfontosabb tulajdonsága jó fényvisszaverő képessége, és egyenletesen emelkedő színképe a látható színképtartományban.
Helye a NIPR Antarktiszi Meteoritok Mintagyűjteményében
[szerkesztés]A Japán Sarkkutató Intézet (angolul: National Institute of Polar Research: NIPR) a Tokiói Egyetem egyik intézete. 1969 óta egyik részlege a meteoritok kutatásával foglalkozik. Az Antarktiszi Meteoritkutató központ 1993-ban elkészített 20 darab, 30 vékonycsiszolatból álló gyűjteményt. Ennek 3-as számú mintája az aubritot mutatja be. A minta a tanév második félévében, vagyis a naptári év első felében, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) KAVÜCS-nál tanulmányozható.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)