Atlanti tarpon
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Atlanti tarponok a szabad természetben
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Megalops atlanticus Valenciennes, 1847 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Atlanti tarpon témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti tarpon témájú médiaállományokat és Atlanti tarpon témájú kategóriát. |
Az atlanti tarpon (Megalops atlanticus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes) rendjébe, ezen belül a tarponfélék (Megalopidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Az atlanti tarpon elterjedési területe az Atlanti-óceán. Keleten Szenegáltól Angoláig, a portugáliai Azori-szigetek és Dél-Franciaország környéke. Nyugaton az USA-beli Észak-Karolinától a brazíliai Bahiáig, ezenkívül a Mexikói-öbölben és a Karib-térségben. Ritkábban eljut a kanadai Új-Skóciáig és Argentínáig is. A Panama-csatornán keresztül, eljutott a Csendes-óceán keleti részén levő Cobia-sziget környékére is.
Megjelenése
[szerkesztés]
Ez a halfaj általában 130 centiméter, de akár 250 centiméteresre is megnőhet. Tömege legfeljebb 161 kilogramm. 128-130 centiméteresen számít felnőttnek. Hátának színezete kékesszürke, oldalai fénylő ezüstösek. Az úszóhólyagja a nyelőcsőhöz (esophagus) van nőve, emiatt az oxigént a levegőből is ki tudja venni. Ez az alkalmazkodás, segíti a halat, az oxigénben szegény brakkvízben való élethez. Az oldalvonalán 37-42 nagy pikkely található.
Életmódja
[szerkesztés]Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A korallzátonyokon érzi e legjobban magát. 30 méteres mélységbe is lemegy, azonban csak 15 méteres mélységben tartózkodik. Sokszor beúszik a folyókba is. Tápláléka heringfélék, szardellafélék, tengeripérfélék, Centropomusokat, bölcsőszájúhal-félék és rákok. Általában rajokban él és vadászik. Legfeljebb 55 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az atlanti tarpon termékenysége igen nagy; egy 203 centiméteres nőstény, több mint 12 millió ikrát képes rakni. Az olyan vizekben ívik, amelyek egy időre el vannak zárva a tengertől. Az ivadék a folyótorkolatokba vándorol.
Az atlanti tarpon és az ember
[szerkesztés]Ezt a halat, ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok egyik kedvenc hala, mivel halászása közben csodálatosan ki-kiszökik a vízből. Habár csontos, a finom húsa miatt fogyasztják is. Kolumbiában tenyésztik. Akváriumokban is szívesen tartják. Néha Ciguatera mérgezést okozhat.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Guindon, K., Neidig, C., Tringali, M., Gray, S., King, T., Gardinal, C. & Kurth, B., 2015: An overview of the tarpon genetic recapture study in Florida – a citizen science success story. Environmental Biology of Fishes, First online: 09 September 2015. doi: 10.1007/s10641-015-0440-2
- Cuvier, G. & Valenciennes, A.; 1847: Histoire naturelle des poissons. Tome dix-neuvième. Suite du livre dix-neuvième. Brochets ou Lucioïdes. Livre vingtième. De quelques familles de Malacoptérygiens, intermédiaires entre les Brochets et les Clupes. P. Bertrand, Paris. 19: i-xix + 1-544 + 6 pp., Pls. 554-590 [not 520-556].
