Atlanti bárdmakréla

Atlanti bárdmakréla
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Tüskésmakréla-félék (Carangidae);
Nem:	Bárdmakrélák (Selene); Lacépède, 1802
Faj:	S. setapinnis;
Tudományos név
	Selene setapinnis; (Mitchill, 1815)
Szinonimák
	Vomer setapinnis (Mitchill, 1815); Zeus setapinnis Mitchill, 1815;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Atlanti bárdmakréla témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti bárdmakréla témájú kategóriát.

Az atlanti bárdmakréla (Selene setapinnis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az atlanti bárdmakréla elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati részén van, a kanadai Új-Skóciától kezdve a Karib-térségen és a dél-amerikai partokon keresztül Argentínáig. A Bahama-szigetek körül hiányzik. Egy kis állománya megtalálható Mauritánia partjainál is. Az Atlanti-óceán keleti részén, ezt a halat az afrikai bárdmakréla (Selene dorsalis) váltja fel, de mivel, csak keveset tanulmányozták őket, meglehet, hogy a két faj tulajdonképpen egy fajt alkot.

Megjelenése

Általában 25 centiméter hosszú, de akár 60 centiméteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példány 4,6 kilogrammot nyomott. Hasúszói kicsik. Teste rövid, de erős felépítésű.

Életmódja

Szubtrópusi hal, amely egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. Nem úszik 55 méternél mélyebbre. A felnőtt állatok, a tengerfenéken és a vízfelszínén, rajokban úsznak. Az ivadékok az iszapos, brakkvízű torkolatvidékeket keresik. Tápláléka kisebb halak és rákok.

Felhasználása

Az atlanti bárdmakrélát ipari mértékben halásszák. Frissen árusítják. A városi akváriumok is kedvelik.

Néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Források

http://www.fishbase.org/summary/Selene-setapinnis.html - Fishbase
Philip Whitfield (szerk.): Az állatok képes enciklopédiája. - Magyar Könyvklub, Budapest, 1999. 616 oldal. ISBN 963-548-959-5

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap