Dzser
| Dzser | |||||||
 | |||||||
| Uralkodása | I. e. 29-30. század | ||||||
| Prenomen |  | ||||||
| Nomen |
jttj (Iteti) | ||||||
| Apja | Hór-Aha | ||||||
| Anyja | Henthapi | ||||||
| Főfelesége | Meritneith(?), Herneith, Nahtneith, Penebui (?) | ||||||
| Gyermekei | Dzset | ||||||
| Sírja | Umm el-Kaáb U-O jelű sírja  | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzser témájú médiaállományokat. | |||||||
Dzser király az ókori egyiptomi I. dinasztia egyik uralkodója. Nevét általában kányaként fordítják.[1] Manethón királylistájában valószínűleg Kenkenés (görög írással: Κενκενης, Eratosztenésznél II. Athóthisz.[2][3][4]
Hór-Aha utódjaként az abüdoszi ásatások előtt is valószínűsíthető volt, hogy az egyesített Egyiptom felett uralkodott, de az Abüdoszból előkerült, szereh-keretbe írt neve alapján már tényként kezelendő. Az abdui elefántcsonttábla feltehetően az alsó-egyiptomi Butó és Szau városokba tett látogatásáról számol be. A táblán feltűnik az alsó-egyiptomi vörös-korona ábrázolása is. Ezek a korai, piktografikus jelekkel írt feliratok még nehezen olvashatók és értelmezhetők, ezért némi bizonytalanság még van e kérdésben.
Dzser vádi-halfai sziklafelirata már régóta ismert, ez valószínűleg egy hadjáratát írja le, mivel vízbe hajított és a hajó orrához kötött embereket ábrázol.
Dzsernek Szakkarából is előkerült feliratos fatáblája, amelynek értelmezése máig vitatott, talán emberáldozatra utal. Dzser abdui sírja körül 300 melléktemetkezés található, amely szintén az emberáldozatok hagyományára mutat.
Titulatúra
[szerkesztés]- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
ḥr(.w)-ḏr | |||||||||||||||||
| Ré fia |
|
jttj (a Ré fia titulus és névgyűrű nélkül) |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Irodalom
[szerkesztés]- Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A barna kánya (Milvus migrans vagy Milvius aegyptius) az egész Nílus-völgyben elterjedt.
- ↑ Günter Dreyer: Wer war Menes?. In The Archaeology and Art of Ancient Egypt: Essays in Honor of David B. O'Connor. (németül) Szerk. Zahi Hawass és Janet Richards. Kairó: Conseil suprême des Antiquités égyptiennes. 2007. 224. o. = Annales du Service des Antiquités de l'Égypte, 36. ISBN 978-9774372414
- ↑ Josep Cervelló-Autuori: Was King Narmer Menes? (angolul) Archéo-Nil, 15. sz. (2005. december) 46. o. arch ISSN 1161-0492 Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ The Cambridge Ancient History Volume 1, Part 2: Early History of the Middle East. (angolul) Szerk. I. E. S. Edwards, C. J. Gadd és N. G. L Hammond. 3. kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. 1971. 24–26. o. = The Cambridge Ancient History, ISBN 0521077915
