Asszuán
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Asszuán (أسوان, Aswān) | |||
 | |||
| Bazársor a városban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Egyiptom | ||
| Kormányzóság | Asszuáni kormányzóság | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 267 913 fő (2006)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 99 m | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″24.088919°N 32.899731°EKoordináták: é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″24.088919°N 32.899731°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asszuán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Asszuán (egyiptomi nyelven: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t; ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, az Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik. Az ókorban Asszuán volt az Egyiptomi Birodalom déli határa, tőle délre terült el Alsó-Núbia. A várostól délre a 20. század elején építették meg az első duzzasztógátakat, duzzasztógátjait, majd az 1960-as években az akkori világ legnagyobb vízerőművét, a Nagy Asszuáni-gátat.
Közlekedés
[szerkesztés]Légi
[szerkesztés]Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 25,2 | 29,5 | 35,0 | 39,0 | 41,4 | 41,1 | 41,0 | 39,3 | 36,0 | 29,0 | 24,3 | 33,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,7 | 10,2 | 13,8 | 19,0 | 23,0 | 25,2 | 26,0 | 25,8 | 24,0 | 20,6 | 15,0 | 10,5 | 18,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| Forrás: World Meteorological Organization, NOAA | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt.
A modern város melletti Elephantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el. A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
| swn.t | ||||
|
Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A sivatag szélén számos gránitbányát nyitottak.
Fontos szerepét a hellénisztikus korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így Sztrabón és idősebb Plinius is megemlíti. Eratoszthenész az ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.
Látnivalói
[szerkesztés]Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik kedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Simeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, a Núbiai Múzeum is.
A temetőkörzet
[szerkesztés]Az asszunáni sziklasírok kialakítása a közép-egyiptomiakéhoz (Beni Haszán hasonló, de durvább, elnagyoltabb. Fülkéiket a protodór oszlopok helyett elnagyolt sziklapillérek tagolják; többüknek még terasza sincs. Több sír dromosza (feljáró útja) épen megmaradt (Hajnóczi).
Galéria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Hajnóczi: Hajnóczi Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. old.
