Ugrás a tartalomhoz

Assisi Szent Ferenc-templom (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Assisi Szent Ferenc-templom
Szent Ferenc Szeráf templom, Kreuzherrenkirche
a Cseh Köztársaság nemzeti örökségének része
Valláskatolikus
Felekezetrómai
EgyházmegyePrágai főegyházmegye
Egyházközségprágai
VédőszentAssisi Szent Ferenc
Építési adatok
Építése16791689
Stílus
TervezőjeJean Baptiste Mathey
Felszentelés1688
FelszentelőJohan Fridrich von Waldstein[1]
Elérhetőség
TelepülésPrága, Óváros
Elhelyezkedése
Assisi Szent Ferenc-templom (Prága)
Assisi Szent Ferenc-templom
Assisi Szent Ferenc-templom
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″
Térkép
Az Assisi Szent Ferenc-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Assisi Szent Ferenc-templom (Kostel svatého Františka z Assisi, eredeti, német nevén Kreuzherrenkirche, azaz keresztesek temploma) Prága Óvárosában áll a Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) 3-ban, a Királyi út mentén. A hozzá kapcsolódó kolostor falába beépítették a Moldva egykori első kőhídja, a Judit híd hídtornyának téglafalát. Nyugati oldalához simul a Vörös Csillagkeresztes Lovagok generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza, amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.[2]

Története[szerkesztés]

A Vörös Csillagkeresztes Lovagok főtemplomául építette Jean-Baptiste Mathey francia építész tervei alapján 16791689 között Giovanni Domenico Canevalle.[3]

A templom[szerkesztés]

A nagy kereszt alapú épület központi eleme a hatalmas kupola. A presbitérium miniatűr kereszt alaprajzú. A homlokzaton kialakított fülkékben Csehország patrónusainak szobrai állnak.[1] Stukkódíszeit Giovanni Pietro Palliari és Giovanni Bartolomeus Cometa műhelyeiben készítették.[4] A kupola Utolsó ítéletet ábrázoló freskóját Wenzel Lorenz Reiner (Václav Vavřinec Reiner) festette 1722–1723-ban, a kupola boltíves stukkói között Tommaso Soldati freskói a négy evangélistát ábrázolják. A különböző korokban készült freskók többsége szent Ferenc életének epizódjait jeleníti meg.[5]

A falakon Reiner több, fémlapokra festett olajképe függ; ezek a templom atyáit jelenítik meg. További művei:

az oltár feletti boltíven láthatók.

Johann Christoph Lischka allegorikus alakjai és angyalai:

a bejárat fölötti freskókon angyalok szárnyalnak.

Ugyancsak Lischka festette a négy fő erény:

  • a mértékletesség (mérséklet),
  • a körültekintés (bölcsesség)
  • a lelkierő (bátorság) és
  • az igazságosság

allegorikus alakjait. Továbbá:

  • a mágusok és a
  • a pásztorok imádatát,

valamint a főoltár központi képét — maga az oltár A.J. Dobner munkája.[1] A főoltár őriz egy jelentős ereklyét is: a szent kereszt egy szilánkját.[5]

Híres, a 18. század elején épült[5] orgonáján egyebek közt Mozart és Liszt is játszott. Az orgonakarzatot szokatlan módon a főoltártól jobbra helyezték el.[6]

Környezete[szerkesztés]

Nyugati oldalához simul a rend generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza,[7] amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.[8] Tovább északon csatlakozik a templomhoz a rend legnagyobb kolostora;[7]

A templom előtt, díszes neogótikus talapzaton áll IV. Károly emlékműve. Ezt Jakob Bär, a lovagok elöljárójának felkérésére készítette Ernst Julius Hähnel (Arnošt Hähnel) drezdai szobrász 1844-ben. 1848-ban, a Károly Egyetem alapításának 500. évfordulóján szerették volna felavatni,[9] de az összszláv kongresszus alatti diáklázadások miatt a ceremóniát 1851. január 31-ére halasztották.

A templomtól jobbra, a Vincellér-oszlop tetején áll Szent Vencel szobra, Johann Georg Bendl (Jan Jiří Bendl) alkotása (1676)[7]

Látogatása[szerkesztés]

2022-ben áprilistól novemberig naponta 10:00–19:00 között volt látogatható, kivéve a szertartások és a koncertek idejét.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]