Fehér aszfodélosz
Fehér aszfodélosz | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Asphodelus albus Willd. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fehér aszfodélosz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér aszfodélosz témájú médiaállományokat és Fehér aszfodélosz témájú kategóriát. |
A fehér aszfodélosz (Asphodelus albus) a fűfafélék (Asphodelaceae) családjába, az Asphodelus nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Egyéb nevei: genyőte, fehér genyőte, királyné gyertyája.[1]
Elterjedése
[szerkesztés]A mediterrán vidékeken őshonos. Magyarországon főleg a Kemenesháton és a Dunántúl délnyugati részén nő. Elterjedésének északi határa Vas vármegyében, Sitke közelében van. Védett, reliktum faj.
Megjelenése
[szerkesztés]100–120 cm magasra növő, koloncos gyökerű, levélrózsás növény. Sötétzöld levelei háromszögletűek, sötétzöldek. Gyertyára emlékeztető szárán vannak fehér virágai. Termése tojásdad alakú tok.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]A mészkerülő lomberdőket kedveli; Magyarországon a cseres–tölgyesek, gyertyános–tölgyesek, nyíresek aljnövényzetében nő.
Felhasználása
[szerkesztés]Gyökérgumóját az ókortól ették; a középkorban királyi eledelnek nevezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kemenesalja-Marcalmente kistérség
- Terra alapítvány Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 14.