Armin Pavić
| Armin Pavić | |
 | |
| Született | 1844. március 29. Pozsega |
| Elhunyt | 1914. február 11. (69 évesen) Zágráb |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Mirogoj temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Armin Pavić (Pozsega, 1844. március 29. – Zágráb, 1914. február 11.),[1] horvát irodalomtörténész, műfordító, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete
[szerkesztés]Pozsegában született 1844-ben. Szülővárosában és Zágrábban járt középiskolába. Fiatal korában verseket és novellákat, fordításokat és színházi ismertetőket publikált. Klasszikus-filológiai és szlavisztikai tanulmányait 1864-ben Bécsben végezte.[1] Középiskolai tanárként dolgozott Eszéken, Fiuméban, Varasdon, Pozsegában és Zágrábban. 1874-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1877-től a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán a horvát nyelv és irodalom professzora volt.[2] 1882/83-ban és 1894/95-ben a kar dékáni tisztségét is betöltötte.[2] 1896/97-ben az egyetem rektora. 1884 és 1906 között parlamenti képviselő volt.[1] Zágrábban halt meg 1914. február 11-én. A zágrábi Mirogoj temetőben temették el.
Tudományos munkássága
[szerkesztés]Irodalomtörténettel és irodalomelmélettel foglalkozott. Számos folyóiratban publikált színházi és irodalomkritikákat, leggyakrabban Bécsben. Horvátországban az ún. idősebb generáció egyik legjelentősebb irodalomtörténésze volt,[2] aki eltávolodott az irodalmi anyag szűken vett filológiai megközelítésétől, és szisztematikusabb irodalomtörténeti kutatásba kezdett. Fordítói munkásságából ki kell emelnünk Anakreón költészetének a „Vienac” folyóiratban megjelent fordításait és Arisztotelész Poétikájának fordítását, részletes megjegyzésekkel. [1]
Arról ismert, hogy bekapcsolódott Ivan Gundulić „Osman” című művének eredetéről szóló irodalmi vitába. Kezdetben azt állította, hogy két író írta, később pedig ragaszkodott ahhoz a nézetéhez, hogy két kisebb vers létezik, amelyeket csak később olvasztottak össze. Hasonló tézist szorgalmazott a rigómezei csatáról szóló vers eredetéről szóló vitákban, azzal érvelve, hogy ezek egy nagyobb szövegegységből, valószínűleg egy eposzból származó részletek. Pavić ilyen téziseit minden bizonnyal befolyásolták Wolf feltételezései Homérosz eposzának keletkezéséről.[1]
Egyik első műve, a „Historija dubrovačke drame” (A dubrovniki dráma története, 1871) az első horvát átfogó munka a dubrovniki irodalomról.[3] Jelentősek még az Ivan Gundulićról szóló művei, az „Estetička ocjena Gundulićeva Osmana” (Gundulić Osmanjának esztétikai értékelése, 1879); és a „Postanje Gundulićeva Osmana” (Gundulić Osmanjává válás, 1913) továbbá a J. Palmotićról írt monográfiája, a „Junije Palmotić (1883). Ő rendezte sajtó alá Gundulić fennmaradt műveinek összes kiadását. Érdekes hozzájárulása a horvát irodalomtörténethez a kora újkori horvát irodalom kutatása.[1]
Főbb művei
[szerkesztés]- O dubrovačkih prevodiocih grčkih tragedija, 1867.
- Aristotelova definicija pjesničke umjetnosti, 1868.
- Kako se izgubilo 14. i 15. pjevanje Gundulićeva Osmana, 1871.
- Historija dubrovačke drame, 1871.
- Estetička ocjena Gundulićeva Osmana, 1879.
- Postanje Gundulićeva Osmana, 1913.
- Junije Palmotić, 1883.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Egyetem: Armin Pavić. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. március 25.)
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Pavić, Armin. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 25.)
- ↑ Proleksis: Proleksis enciklopedija: Pavić, Armin. http://www.proleksis.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 25.)