Armand Carrel
| Armand Carrel | |
 | |
| Született | 1800. május 8. Rouen |
| Elhunyt | 1836. július 24. (36 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Foglalkozása | hírlapíró, politikus |
| Iskolái |
|
| Halál oka |
|
| Sírhelye | Cimetière Nord de Saint-Mandé |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Armand Carrel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Armand Carrel (Rouen, 1800. május 8. – Párizs, 1836. július 24.) francia hírlapíró és politikus.
Élete
[szerkesztés].jpg)
A Saint-Cyr-i Katonaiskolában nevelték és 1819-ben altiszt lett. 1823-ban a franciák spanyolországi intervenciójakor önkéntesként harcolt Francisco Espoz y Mina csapatában Spanyolországban, de a franciák elfogták és halálra ítélték, melytől csak formahiba mentette meg. Ezután Párizsba ment, ahol Thierry biztatására megírta Skócia történetét, 1827-ben pedig az angol ellenforradalom történetét II. Károly és II. Jakab korában. 1830-ban Mignet és Thiers társaságában a Nationalt szerkesztette, mely csakhamar nagy tekintélyre emelkedett. Kíméletlen támadásaival és jellemének tisztaságával a kormány legveszélyesebb ellenfele volt, amiért is köztársasági eszméiért minduntalan üldözték. 1834-ben a köztársaságiak szerencsétlen felkelése után, a nemzet szabadságát nagy merészséggel védelmezte; midőn pedig mint a National ideiglenes szerkesztőjét a pairek kamarája elé idézték, Ney tábornagy elítéltetését vetette a testület szemére, amiért aztán a National felelős szerkesztőjét 10 000 frank pénzbírságra és 2 évi börtönre ítélték és ekkor a lapot is a legszigorúbban megfenyítették. Amikor a köpönyegforgató (akkoriban kormánypárti) Émile de Girardin méltatlan támadásokkal illette a Nationalt, párbajt vívott vele, melyben azonban halálosan megsebesült. Temetése alkalmával a liberális párt nagy tüntetést rendezett a kormány ellen. Iratait Oeuvres politiques et líttéraires cím alatt Émile Littré és Paulin adták ki (Párizs, 1857-58).
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
