Arató Frigyes
| Arató Frigyes | |
| Született | 1859 Hévíz |
| Elhunyt | nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Arató István |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arató Frigyes, 1891-ig Bauer (Hévíz, 1859. július 30.[1] – 1937 után / 1944?)[2] polgáriskolai tanár. Arató István pedagógus, fizikus, matematikus édesapja, Arató András villamosmérnök dédapja.[3]
Életútja
[szerkesztés]Bauer Mátyás és Scheiner Lujza fia, 1859. július 31-én keresztelték Keszthelyen. Iskoláit Keszthelyen a premontreieknél és a soproni ágostai evangélikus líceumban végezte 1877-ben. Egy évig a Győr megyei Bőnyön a báró Bothmer-családnál mint nevelő működött és azután a budapesti egyetemen a bölcseleti szaknak volt hallgatója. 1883-ban a mennyiségtan és természettudományi szakból tanári oklevelet nyert és egy évig a szegedi főreáliskolánál működött; de 1885-ben ugyanott felsőbb leányiskolát nyitott, melyet két évig tartott fenn, s ekkor (1888-ban) a városi polgári, illetőleg felsőbb leányiskolánál a mennyiség és természettudomány tanárává választatott meg. 1899-től a mezőtúri, 1905-től a pozsonyi, 1917-től a budapesti VI. kerületi felsőbb leányiskola igazgatója volt. került. Három és fél évtizedes szolgálat után 1920-ban vonult nyugalomba. A matematika szakkörébe vágó több önálló munkája jelent meg. A Szabadkőművesség címen érdekes munkája került a könyvpiacra. Számos társadalmi egyesület tagja, a Vöröskereszt díszjelvényének tulajdonosa volt.
Felesége Radivojevich Amália (Debrecen, 1846. szeptember 5.[4] – Budapest, 1934. október 30.),[5] akivel 1882. szeptember 30-án kötött házasságot Nagyváradon.[6]
Értekezései: Közoktatásunk fejlődése főtekintettel szakiskoláinkra (a szegedi felsőbb leányiskola 1890. Értesítőjében.) Tanügyi kérdésekben a Szegedi Hiradóban és Szegedi Naplóban A. betű. Arató vagy Aquila név alatt írt cikkeket.
Munkája
[szerkesztés]- A binär algebrai alakok invariansai. Budapest, 1887
Megírta a szegedi Árpád szabadkőműves páholy történetét:
- Az Árpád páholy története 1870-1895. Szeged, 1895
Kéziratban
[szerkesztés]- Reidt: Die Determinanten c. munkájának fordítása.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keszthelyi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 187/1859. folyószám.
- ↑ Iskolakultúra, 1995/22. szám, Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesek pedagógiája és a pedagógusok szabadkőművessége (51. oldal)
- ↑ Arató István – Névpont
- ↑ Debreceni ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1846. év
- ↑ Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 1699/1934.
- ↑ Leányuk, Bauer Irén keresztelési bejegyzése, szegedi református egyházközség keresztelési anyakönyve, 56/1890.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Péter László: A Szegedi figurák névmagyarázatai
- PIM
- Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930) 428. old.
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.