Aranyváros hercege
Aranyváros hercege | |
Szerző | Fehér Tibor |
Főszerkesztő | Rónaszegi Miklós |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Téma | magyar történelem Árpád-kor |
Műfaj | történelmi regény |
Sorozat | Delfin könyvek |
Kiadás | |
Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó |
Magyar kiadás dátuma | 1978 |
Illusztrátor | Váczy János Tamás |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 236 |
ISBN | ISBN 9631112586 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Aranyváros hercege Fehér Tibor 1978-ban a Delfin könyvek sorozatban megjelent történelmi ifjúsági regénye.
Történet
[szerkesztés]Béla ifjú hercegként Bizáncba került a császári udvarba. Mánuel császár deszpotává (deszpotésszá) avatta, még a leányát, Máriát is eljegyezte vele. A császárnak azonban 1169-ben fia született, így Bélát megfosztotta méltóságától és fölbontotta a Máriával kötött jegyességét, kárpótlásul viszont kinevezte caesarnak[1] és hozzáadta Châtillon Ágnes antiókhiai hercegnőt. Béla a császári udvarban eltöltött évekből egy életre szóló tapasztalatokat merített, később, magyar királyként sem feledte az ott megtanultakat, megfigyelteket. A regény a korszak izgalmas eseményeivel, a nagy magyar király életének fordulóival ismerteti meg olvasóit.
Szereplők
[szerkesztés]- III. Béla magyar király
- II. Géza magyar király
- Eufrozina magyar királyné (Fruzsina)
- I. Mánuel bizánci császár
- Mária hercegnő
- Châtillon Anna
- III. István
- IV. István és II. László ellenkirályok
- Géza herceg
- Rőtszakállú Frigyes császár
- Anasztázia, a kijevi nagyfejedelem rokona
- Belos bán
- Lukács esztergomi érsek
- Lőrinc országbíró
- Vata ispán (Miskolc nemzetségből származó)
- Aranka, Vata lánya
- Bese, fiatal testőrtiszt
- Euszébiosz úr, Béla (Alexiosz) nevelője
- Kinnamosz császári jegyző
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alexiosz caesar. A császár és trónörököse után harmadik a szent rangsorban.
Források
[szerkesztés]- Fehér Tibor: Aranyváros hercege (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978) ISBN 9631112586
- A regény adatlapja a Moly oldalán