Ugrás a tartalomhoz

Aranyossi Pál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyossi Pál
Született1887. augusztus 4.[1]
Szentendre
Elhunyt1962. szeptember 18. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaAranyossi Magda (1918–1962)
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (Tor-31. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Aranyossi Pál (Aranyossy) (Szentendre, 1887. augusztus 4.Budapest, 1962. szeptember 18.)[4] újságíró, műfordító. Felesége Aranyossi Magda író, újságíró volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Aranyossi Gyula színész, színigazgató és Kovács Izabella fia. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol 1905-ben végzett. Ezt követően újságírással foglalkozott, a soproni Nemzetőr, a Pesti Napló, majd a nagyváradi Szabadság és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. 1913 és 1914 között a Pesti Napló párizsi tudósítója volt. 1915 és 1916 között katonai szolgálatot teljesített a keleti fronton. Utána a Déli Hírlap és a Világ munkatársa volt. 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újságnál dolgozott, majd a proletárdiktatúra bukása után emigrációba vonult. Bécsben, Firenzében, Stockholmban, Berlinben és Párizsban élt, és különböző baloldali, kommunista lapokba írt cikkeket. Szerkesztette a Regards című baloldali francia képeslapot, s dolgozott Henri Barbusse lapjánál, a Monde-nál is. Baloldali tevékenysége miatt Franciaországban internálták, ahonnan 1941-ben tért haza Magyarországra. Könyvelőként dolgozott és bekapcsolódott az illegális ellenállásba. 1945-ben a Szabadság című lap szerkesztője, majd a Jövendő főszerkesztője lett. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkáraként tevékenykedett, ezt követően – 1957-es nyugdíjazásáig – Prágában volt a Telepress munkatársa.

Az újságíráson kívül regényeket, tanulmányokat írt, és jelentős műfordítói tevékenysége is (Honoré de Balzac, Romain Rolland, Anatole France, Victor Hugo).

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A mezítlábas ármádia. Tanulmány, Budapest, 1945.
  • Nyugati hadjárat 1939–40. Budapest, 1948.
  • A mai Bulgária. Budapest, 1949.
  • Dimitrov. Budapest, 1952.
  • A pestis és a kolera szövetségesei. Budapest, 1952.
  • Szamuely Tibor, az újságíró. Budapest, 1954.
  • Ki ölte meg Montesi Vilmát?. Regényes életrajz, Budapest, 1956.

Műfordításai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]