Aranykoronás repülőkutya
Aranykoronás repülőkutya | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Acerodon jubatus (Eschscholtz, 1831) | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykoronás repülőkutya témájú kategóriát. |
Az aranykoronás repülőkutya (Acerodon jubatus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik legnagyobb testű faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Ez a repülőkutyafaj a Fülöp-szigeteken őshonos. Korábban Palawan szigetének kivételével az egész szigetvilágban elterjedt faj volt. A növekvő vadászat miatt mára kizárólag Mindanao szigetének déli részén, Sarangani tartományban él nagyobb számban.
Esőerdőkben és mangrovemocsarakban fordul elő, egészen 1100 méter tengerszint feletti magasságig.
Megjelenése
[szerkesztés]Az aranykoronás repülőkutya a denevérek (Chiroptera) rendjének egyik legnagyobb faja. Farka hiányzik, mint a repülőkutyafajok többségénél. Szárnyfesztávolsága az 1,55 métert is elérheti. A felnőtt egyedek súlya 0,7 és 1,2 kilogramm között változik.[1]
Az, hogy pontosan melyik is a legnagyobb testű denevérfaj, nem teljesen tisztázott - az indiai repülőkutya (Pteropus giganteus) és az óriás repülőkutya vagy kalong (Pteropus vampyrus) is hasonló méretekkel bír.
Szőrzete sötétbarna színű. Jellemző bélyege, melyről a nevét is kapta, fejének és nyakának aranysárga színe. Sokszor még a vállai is sárgásak.
Életmódja
[szerkesztés]Elsősorban éjszaka aktív faj. A nappali időszakot nagy kolóniákba tömörülve kis, partmenti szigetek fáin tölti. Az 1930-as években érkeztek jelentések, melyek 150.000 egyedből álló óriási kolóniákról is beszámoltak. Mára a vadászat miatt a kolóniák jóval kisebbek.
Az egyedek éjszaka indulnak táplálékkereső útjaikra. Ilyenkor igen nagy távolságokat is megtesznek, sokszor átrepülnek a tenger felett is. Tápláléka, mint a legtöbb repülőkutyafajnak, kizárólag gyümölcsökből áll. Javarészt fügéket fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés]Szaporodási szokásai kevésbé ismertek. Évente egyszer - többnyire májusban vagy júniusban - ellik a nőstény. Alkalmanként mindig egyetlen utódot hoz a világra. Ivarérettségét kétéves korára éri el.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az aranykoronás repülőkutya a repülőkutyafélék egyik leginkább veszélyeztetett faja. Elsősorban életterének elvesztése és a húsa miatti vadászat fenyegeti. Mára a Fülöp-szigetek legtöbb részéről kihalt, vagy állományai drasztikusan lecsökkentek. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt veszélyeztetettnek tekinti.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kunz, T., Jones, D. (2000). „Pteropus vampyrus”. Mammalian Species 642, 1–6. o. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:<0001:PV>2.0.CO;2 10.1644/1545-1410(2000)642<0001:PV>2.0.CO;2. (Hozzáférés: 2012. december 29.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Ronald M. Nowak: Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0801857899