Ugrás a tartalomhoz

Aranykéz utca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranykéz utca
A névadó egykori Aranykéz fogadó
A névadó egykori Aranykéz fogadó
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, V. kerület
VárosrészBelváros
NévadóArany Kéz Fogadó
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Aranykéz utca (Budapest)
Aranykéz utca
Aranykéz utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 03′ 04″47.494722°N 19.051250°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 03′ 04″47.494722°N 19.051250°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranykéz utca témájú médiaállományokat.

Az Aranykéz utca Budapest V. kerületében húzódik a Régi posta utca és a Türr István utca között.

Története

[szerkesztés]

1800 körül az itt működő Arany Kéz Fogadó után kezdték az utcát németül Goldene Hande Gasse néven nevezni, aminek magyar fordítása az Aranykéz utca.

Az egykori kis, egyemeletes fogadó, ami a mai Régi posta utca 8. számú ház helyén állt egykori cégéréről vált a legismertebbé. A szőlőfürtöt tartó aranyozott kéz szabadon himbálódzott egy vashorgon, messziről jelezve a vendégfogadót.

Az egykori Aranykéz fogadóban előszeretettel időztek a környékbeli magyar és német színházak színészei, így gyakori vendég volt itt Kisfaludy Sándor, Katona József, vagy a fiatal Petőfi Sándor és barátai, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt itt tartották az Egyenlőségi klub összejöveteleit. A szálló egészen 1914-ig üzemelt, amikor fenntartása már végképp gazdaságtalanná vált. Az épületet ekkor elbontották, de a cégér máig is megtekinthető a Kiscelli Múzeumban.

Krúdy Gyula Aranykéz utcai víg napok címmel 1916-ban egy elbeszélésfüzérben emlékezett meg az egykori Pest város biedermeier hangulatáról, amiben a cselekmények egy részét az Aranykéz utcába helyezte.

1998. július 2-án ebben az utcában történt a modern magyar történelem egyik legbrutálisabb alvilági leszámolása. Az Aranykéz utcai robbantásban egy olajvállalkozót távirányítású bombával robbantottak fel. A merényletben a célponttal együtt négyen haltak meg, és huszan szenvedtek valamilyen sebesülést.

Az utca az irodalomban

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]