Aranjuez–Valencia-vasútvonal
Az Aranjuez–Valencia-vasútvonal egy 354,8 km hosszúságú, nem villamosított, 1668 mm-es nyomtávolságú vasútvonal Aranjuez és Valencia között Spanyolországban. Tulajdonosa az Adif, üzemeltetője a Renfe Operadora. Vonalszáma 310.[1]
Története
[szerkesztés]Már az 1870-es általános vasúti törvény is előirányozta egy közvetlen Madrid-Valencia-vasútvonal megépítését Aranjuezen és Cuencán keresztül, bár az 1880-as évekig nem volt ilyen irányú projekt. Az 1850-es években már megépült a Madridot és Levante-t összekötő vasútvonal Alcazar de San Juanon és Albacete-en keresztül, amely a Compañía de los Ferrocarriles de Madrid a Zaragoza y Alicante (MZA) tulajdonában volt.
1882-től a Sociedad de los Ferrocarriles de Cuenca a Valencia y Teruel - amelynek fő részvényese a Banco Regional Valenciano volt - megkezdte a Valenciát Cuencával összekötő vasútvonal építését. A Valencia-Buñol szakaszt 1883 júliusában adták át, két évvel később pedig az Utiel-Siete Aguas szakaszt; a Siete Aguas és Buñol közötti vasútvonalat 1887-ben fejezték be, de a munkálatok nem haladtak tovább Utielnél. Ugyanebben az évben a Valencia-Utiel vonal üzemeltetése a Compañía de los Caminos de Hierro de Este de España kezébe került, amelyet 1892-ben a "Norte" társasághoz csatoltak.
Ugyanakkor 1884-ben az MZA társaság megkezdte az Aranjuez és Cuenca közötti vasútvonal építését. Ennek a vonalnak a megépítését már 1880 előtt állami koncesszióban határozták meg, amelyet az MZA egy másik, az építéssel megbízott társaságtól szerzett meg. Az építési munkálatok gyorsan haladtak, és a 152 km hosszú vonal 1885. szeptember 5-én nyitotta meg kapuit a forgalom előtt. Annak ellenére, hogy az MZA akkoriban kérte, hogy az építkezést Utielig folytassa, a társaság nem lépett ebbe az irányba.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Chust Calero, Manuel (1995). Historia de la Diputación de Valencia. Diputación de Valencia.
- Comín, Francisco (1998). 150 años de historia de los ferrocarriles españoles I. Anaya.
- García Raya, Joaquín (2006). «Cronología básica del ferrocarril español de vía ancha». IV Congreso Historia Ferroviaria: Málaga, septiembre de 2006 (Consejería de Obras Públicas y Transportes de la Junta de Andalucía).
- Martín Aceña, Pablo; Martínez Ruiz, Elena (2006). La economía de la guerra civil. Marcial Pons Historia.
- Martínez Roda, Federico (1998). Valencia y las Valencias: su historia contemporánea (1800-1975). Fundación Universitaria San Pablo.
- Rodríguez Lázaro, Javier (2000). Los primeros ferrocarriles. Madrid: Ediciones Akal.
- Rodríguez Martínez, Saturnino (1999). El NO-DO, catecismo social de una época. Madrid: Editorial Complutense.
- Wais, Francisco (1974). Historia de los Ferrocarriles Españoles. Madrid: Editora Nacional.
