Aradi Zsigmond
Aradi Zsigmond, névváltozat: Landshut (Arad, 1838[1] – Velence, 1899) szobrász.
Életútja
[szerkesztés]Landshut Samu aradi tisztiorvos és Hirsch Anna fiaként született. 1862–63-ban a szobrászati szakosztály növendéke volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián.[2] Előbb a bécsi Gasser, majd később a milánói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Busongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékíti költői és bánatos allegóriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kívül készített arcképeket is és ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi később az olaszországi Velencébe költözött és magyarországi megbízások hiányában csak nagy ritkán adott életjelt magáról. Nagy szegénységben élt.[3] Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Megmintázta korábban Jókainé Laborfalvi Róza képmását is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keresztelési bejegyzése az aradi római katolikus keresztelési akv-ben (1838). (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián (1935) 28. old.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1896. június 24.
Források
[szerkesztés]- Aradi. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
- Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.
