Arabia Terra
| Arabia Terra | |
 | |
| Névadó | Arab-félsziget |
| Elhelyezkedése | |
 Arabia Terra
Pozíció a Mars térképén
| |
 é. sz. 21° 15′ 00″, k. h. 5° 43′ 12″21.250000°N 5.720000°EKoordináták: é. sz. 21° 15′ 00″, k. h. 5° 43′ 12″21.250000°N 5.720000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arabia Terra témájú médiaállományokat. | |
Az Arabia Terra nagy kiterjedésű síkföld a Marson, ami az északi sarkvidéktől délre található. Felszíne erősen lekopott, rajta sok kráter található. Ezek a jellegzetességek a terület idős korára utalnak; az Arabia Terra tudományos nézetek szerint az egyik legrégebbi terület a bolygó felszínén. Legnagyobb kiterjedése 4500 km. Keleti és déli területe 4 km magasságba emelkedik az északnyugati területhez képest. A krátereken kívül kanyonok is találhatók benne, amik közül sok a Mars északi alacsony földjéhez csatlakozik.
Az Arabia Terra elnevezést Giovanni Schiaparelli olasz csillagász adta a területnek a fényessége alapján.
Lehetséges vulkanizmus
[szerkesztés]Egy 2013-as tanulmány szerint az ezen a területen található Eden Patera,[1] Euphrates Patera,[2] Siloe Patera,[3] és valószínűleg a Szemejkin kráter,[4] Ismenia Patera,[5] Oxus Patera[6] és az Oxus Cavus,[7] olyan kaldera, amit szupervulkán kitörése okozhatott.[8][9] a késői Noachiantól a korai Hesperian időszakban.[10] Ezek az alacsony vulkanikus kiemelkedések idősebbek lehetnek, mint a nagy Heszperikus-kori pajzsvulkánok a Tharsis-régióban, vagy a vulkanikus Elysium tartományban. Az Eden Patera például szabálytalan, mérete 55×85 km, mélysége 1,8 km. Magas, bazaltrétegből álló síkság veszi körül.
A kultúrában
[szerkesztés]A marsi című regényben (írója: Andy Weir) a főhős egy homokvihar közben elszenvedett baleset után az Acidalia Planitia síkságról el akar jutni a Schiaparelli kráterig.[11]
Rétegek
[szerkesztés]A Mars sok helyszínén rétegek alakulnak ki, amik oka lehet vulkanizmus, szél, vagy a víz mozgása.[12] A rétegek formálásában részt vesz a felszínre emelkedő víz, ami ásványokat rak le. Ezek a rétegek általában kevésbé erodálódnak.
-
![A Cassini-kráter (HiRISE felvétel). A rétegeket valószínűleg víz rakta le[13]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Cassini_crater_floor.JPG/108px-Cassini_crater_floor.JPG)
A Cassini-kráter (HiRISE felvétel). A rétegeket valószínűleg víz rakta le[13] -
HiRISE felvétel -
Árkok és rétegelt struktúrák a HiRISE felvételén -
Lehetséges törésvonal a fenék mentén
![A Cassini-kráter (HiRISE felvétel). A rétegeket valószínűleg víz rakta le[13]](/wiki/F%C3%A1jl:Cassini_crater_floor.JPG)
Csatornák
[szerkesztés]A Marson sok helyen láthatók különböző méretű csatornák. Sok ezek közül valamikor hordozhatott vizet. A Mars éghajlatának drasztikus megváltozása előtt a felszínen sok helyen folyhatott víz. A Mars tengelyferdesége az idők folyamán megváltozott, amit a két kicsiny hold nem tudott ellensúlyozni. Egyes időszakokban a keringési síkhoz viszonyított tengelyferdeség elérte a 80 fokot[14][15]
-
Csatornák az Arabia Terrán, a CTX felvételén -
Csatorna az Arabia Terrán, a HiRISE felvételén -
Csatorna egy nagyobb csatornán belül, a HiRISE felvételén -
Közelkép egy csatornáról a HiRISE felvételén -
A Sklodowska-kráter a CTX felvételén -
Csatornák a Sklodowska-kráterben, a CTX felvételén -
Csatornák a Sklodowska-kráterben, a HiRISE felvételén -
Csatornarendszer egy kráterben a HiRISE felvételén -
Lineáris gerinchálózat a HiRISE felvételén
Metánkibocsátás
[szerkesztés]Az ásványokban gazdag területek, mint például a Syrtis Major, az Arabia Terra és a Nili Fossae metánt bocsátanak ki. Ez meleg víz és szén-dioxid jelenlétében történik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eden Patera. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Euphrates Patera. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Siloe Patera. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Semeykin. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Ismenia Patera. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Oxus Patera. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ Oxus Cavus. USGS planetary nomenclature page. USGS. (Hozzáférés: 2013. október 17.)
- ↑ (2013) „Ancient supervolcanoes revealed on Mars”. Nature. DOI:10.1038/nature.2013.13857.
- ↑ Brian Wu. „European Space Agency May Have Discovered a Supervolcano on Mars”, Science Times, 2015. május 25.
- ↑ (2013) „Supervolcanoes within an ancient volcanic province in Arabia Terra, Mars”. Nature 502 (7469), 47–52. o. DOI:10.1038/nature12482.
- ↑ Weir, Andy. The Martian. New York: [Crown Publishers (2014). ISBN 978-0-8041-3902-1
- ↑ HiRISE | High Resolution Imaging Science Experiment. Hirise.lpl.arizona.edu?psp_008437_1750. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
- ↑ http://www.uahirise.org/ESP_039997_2170
- ↑ name= Touma J. and J. Wisdom. 1993. The Chaotic Obliquity of Mars. Science 259, 1294-1297.
- ↑ Laskar, J., A. Correia, M. Gastineau, F. Joutel, B. Levrard, and P. Robutel. 2004. Long term evolution and chaotic diffusion of the insolation quantities of Mars. Icarus 170, 343-364.
Források
[szerkesztés]- http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Science/Mars_Express/Mars_Express_puts_craters_on_a_pedestal
- Francis Reddy: Celestial Delights, Springer, 2011, ISBN 978-1-4614-0609-9
