Arşın mal alan
| Arşın mal alan | |
| vígjáték | |
 | |
| Párizsi előadás plakátja, 1925 | |
| Eredeti nyelv | azeri |
| Zene | Üzeyir Hacıbəyov |
| Szövegkönyv | Üzeyir Hacıbəyov |
| Felvonások száma | 4 |
| Főbb bemutatók | 1913. október 25. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arşın mal alan témájú médiaállományokat. | |
Az Arşın mal alan Üzeyir Hacıbəyov azerbajdzsáni zeneszerző 1913-ban írt komikus és romantikus operettje. Cselekménye az 1900-as években játszódik Şuşában, és egy feleséget kereső ruhakereskedőről szól. Hacıbəyov Szentpéterváron komponálta az operettet, és 1913. október 25-én mutatták be Bakuban. A nemzeti jellegzetességekben bővelkedő realista operettet Azerbajdzsánon kívül előadták Tbilisziben, Jereván és Aşgabatban, valamint Iránban és Törökországban.[1]
Keletkezése
[szerkesztés]Hacıbəyov 1913-ban Szentpéterváron komponálta az operettet, amíg az ottani konzervatóriumban tanult.[1] Megírásakor az azeri népzenépől is merített.[2] A szerző saját bevallása szerint sok időt töltött azzal, hogy megszerezze a cári cenzúra engedélyét.[3] A bemutatóra Baku első színházában került sor, amit Z. Tağıyev olajmágnás és mecénás építtetett. Az ősbemutatót M.Maqomayev rendezte, Əsgər szerepében H.Sarabski, Gülçöhrə szerepében Ə.Ağdamski lépett fel.[1][3]
Szereplői
[szerkesztés]| Szereplő | Hang |
|---|---|
| Əsgər, fiatal és gazdag kereskedő | tenor |
| Cahan, özvegy nagynénje | mezzoszoprán |
| Süleyman, Əsgər barátja | bariton |
| Vəli, Əsgər szolgája | tenor |
| Sultanbəy, meggazdagodott bej | basszus |
| Gülçöhrə, Sultanbəy lánya | szoprán |
| Asya, Sultanbəy unokahúga | szoprán |
| Telli, Sultanbəy szolgálója | szoprán |
Cselekménye
[szerkesztés]1. felvonás
[szerkesztés]Əsgər, a fiatal és gazdag kereskedő szomorú. Nagynénje, Cahan, betegnek véli. Süleyman, Əsgər egyik barátja, kijelenti, hogy ideje, hogy Əsgər megnősüljön. Az iszlám hagyományok szerint a vőlegény nem láthatja menyasszonyát az esküvő előtt, Əsgər azonban szerelemből akar nősülni. Süleyman azt javasolja, hogy álcázza magát házalónak, így bejuthat a házakba.
2. felvonás
[szerkesztés]Gülçöhrə, az előkelő, de elszegényedett Sultanbəy lánya tudja, hogy apja gazdag vőlegényt keres számára. A lány nem akar egy idegenhez férjez menni, inkább olyanhoz, akit ismer és szeret. Sultanbəy belefáradt az egyedüllétbe, és megnősülne, ha találna egy megfelelő özvegyasszonyt. Amikor a házaló megjelenik, beengedik a ház asszonyaihoz. Amíg a nők az árukat nézik, Əsgər őket figyeli. Gülçöhrə felkelti figyelmét, és szerelmes lesz bele; a lányt is elbűvöli a kereskedő. Amikor a nők eltávoznak, Əsgər megvallja szerelmét.
Cahan néni unokaöccse kérésére elmegy Sultanbəyhez a házasságot közvetíteni. A bejnek tetszik a bájos özvegy, és feleségül kéri. Əsgər beleegyezik, hogy nagynénjét nőül adja Sultanbəynek, cserébe Gülçöhrə kezét kéri. Sultanbəy felháborodik az ötletre, hogy lányát egy házalóhoz adja, és mindkettőjüket kiutasítja házából .
3. felvonás
[szerkesztés]Süleyman felkeresi Sultanbəyt, és megkéri Gülçöhrə kezét a gazdag Əsgər számára. Ezt Sultanbəy örömmel elfogadja. Mialatt Sultanbəy házában tartózkodik, Süleyman találkozik Sultanbəy unokahúgával, Asyával, és beleszeret. A lány is viszonozza érzéseit.
Gülçöhrə elkeseredik, amikor apja tájékoztatja a közelgő esküvőről. Kéri apját, hogy ne kényszerítse rá a házasságra, de Sultanbəy hajthatatlan. A lány ellenkezését látva az apa megszervezi Gülçöhrə színlelt elrablását, és Əsgər házába viteti.
4. felvonás
[szerkesztés]Gülçöhrə elhatározza, hogy inkább véget vet életének, semhogy olyanhoz menjen feleségül, akit nem szeret. Əsgər az utolsó pillanatban érkezik, és mindent megmagyaráz neki. A lány boldog, de Sultanbəy feldühödik, hogy becsapták. Cahan néni gyorsan lecsillapítja a hirtelen természetű bejt, megígérve, hogy feleségül megy hozzá.
Végül négy esküvőre kerül sor: a négy boldog pár Əsgər és Gülçöhrə, Sultanbəy és Cahan, Süleyman és Asya, Vali (Əsgər szolgája) és Telli (Sultanbəy szolgálója).
Fogadtatása
[szerkesztés]Az 1913. október 25-én megtartott bakui bemutató vegyes fogadtatásban részesült. A közönség körében nagy sikert aratott, a konzervatív körök azonban felháborítónak tartották. Az Iqbal című lap október 27-i számában Hacı Ibrahim Qasımov ezt írta: "Az ilyen előadások sértik a nemzet erkölcsét."[1][3] A mű sikere azonban folytatódott: egy év alatt 150-szer adták elő Bakuban.[4] Bemutatták Tbilisziben, Jerevánban és Aşgabatban, valamint Iránban és Törökországban is. A szovjet korszakban nagy sikert aratott Moszkvában, és a második világháború alatt a moszkvai rádió külön műsort szentelt neki.[1] Közel 80 nyelvre fordították le, és 76 ország 187 színházában adták elő.[2]
2013-ban az UNESCO kezdeményezésére világszerte megemlékeztek az Arşın mal alan, mint az első keleti muszlim operett keletkezésének 100. évfordulójáról.[2]
Feldolgozásai
[szerkesztés]- 1917-ben, Borisz Nyikolajevics Szvetlov rendezésében; érdekessége, hogy a női szerepeket férfiak játszották.[6]
- 1937-ben, Setrag Vartian rendezésében
- 1945-ben, Nyikolaj Lescsenko és Rza Takhmasib rendezésében (magyar címe Kíváncsi vőlegény). A filmet a világ 136 országában játszották; 2013-ban színes filmként újították fel.[7]
- 1965-ben, Tofig Taghizade rendezésében
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Mohbaddin Samad: "Arshin Mal Alan": an operetta for all time. Visions of Azerbaijan, 7–8. sz. (2010) 96–100. o.
- ↑ a b c Ramiya Hasanova – Aynur Aliyeva: Arshin mal alan – 100. irs-az.com (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ a b c Səadət QARABAĞLI: «ARŞIN MAL ALAN» ADLI SƏNƏT INCISI. www.musigi-dunya.az (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ SƏNƏTKAR ÖMRÜ. In Hacıbəyli Üzeyir: SSeçilmiş əsərləri. İki cilddə. 1 cild. Bakı: Şərq-Qərb. 2005. 13. o. helytelen ISBN kód: 9952-418-65-2
- ↑ Uzeyir Hajibayov (1885–1948). www.imdb.com (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ Azerbaijani movie and tv world. www.balcanicaucaso.org (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ Azerbaijani “Arshin Mal Alan” movie premiered in Hollywood. en.trend.az (2015. szeptember 21.) (Hozzáférés: 2021. május 3.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Arshin Mal Alan (operetta) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.