Apertúra
Az Apertúra. Film–Vizualitás–Elmélet több mint egy évtizedes múlttal rendelkező, 2005 őszétől megjelenő negyedéves online periodika, melynek elsődleges profilját a filmtudomány határozza meg, de interdiszciplináris meghatározottságánál fogva rendszeresen közöl írásokat a tág értelemben vett vizuális kultúra területéről is. Az Apertúra egyedülálló szerepet tölt be ma Magyarországon az elektronikus filmtudományos tartalmak szolgáltatásában, hiszen egyedi módon ötvözi a tudományosságnak, az interdiszciplinaritásnak és az oktatásnak a szempontjait, különös tekintettel a felsőoktatásra:
- Az alapkutatáshoz szükséges és szakmailag lektorált forrásokat, anyagokat tesz közzé a szakemberek, egyetemi oktatók és kutatók, valamint a hallgatók számára.
- A diszciplínák közti átjárhatóság a folyóirat által választott megközelítések komplexitásából következik. Így például a filmtudomány mellett helyet kap a vizuális kultúra, a médiumelméletek, a performancia kutatások, narratológia, színházelmélet, pszichoanalízis, muzeológia, kulturális antropológia, posztkolonializmus, adaptációkutatás, irodalomelmélet, testelméletek, technikatörténet stb.
- Az említett társterületeket és diszciplínákat reprezentáló eredeti tanulmányok és fordítások gyakran olyan tematikus számok keretében jelennek meg a folyóiratban, amelyekben Magyarországon először kerül bemutatásra egy-egy tudományos megközelítés vagy paradigmaváltó írás.
- A folyóirat összkulturális jellegéről tanúskodik, hogy a filmművészet és a tömegfilm kérdései mellett a tágabban vett vizuális kultúra különböző médiumait és regisztereit is vizsgáljuk, mint például a fotográfia, képregény, karikatúra, animáció, opera, experimentalizmus és avantgárd, valamint rendszeresen közlünk írásokat a színházművészetről, az irodalmi adaptációkról, kép és hang, kép és szöveg médiakonfigurációiról.
- A folyóirat a nemzeti kultúra értékeit teszi hozzáférhetővé, amennyiben a.) jelentős mértékben hozzájárul a magyar filmművészet kanonizált és kortárs alkotásainak tudományos és kritikai elemzéséhez, b.) úttörő szerepet tölt be a magyar filmesztétika és magyar korai filmelmélet eredményeinek eddig feltérképezetlen bemutatásában és a forrásfeltárásban (például több tematikus összeállítás középpontjába Balázs Béla filmelmélete áll), c.) a magyar kutatók meghatározó írásainak angolra fordítása növeli nemzetközi ismertségüket.
- Számos tudományegyetem és főiskola oktatási segédanyagként használja az Apertúra tanulmányait, felvéve azokat kurzusainak a kötelező olvasmánylistájába.
- A folyóirat összes anyaga, beleértve az archivált számokat is, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető.
Az elektronikus formátummal a folyóirat megtartotta a nyomtatott forma jellegzetességeit, és összekapcsolta azokat az internet adta előnyökkel (gyors és ingyenes hozzáférés, kereshetőség, állóképi és mozgóképi illusztrációk, linkajánló). A folyóiratnak kb. havi 15-20 000 egyedi látogatója van.
A folyóirathoz beküldött írásokat egy anonim szakmai lektor, valamint egy szerkesztőségi tag bírálja el.[1]
Az Apertúra testvéroldala az Apertúra Magazin,[2] melyet 2009 februárjában hoztak létre. A Magazinon kritikák, esszék olvashatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cikkek beküldése (hu-HU nyelven). Apertúra, 2012. november 11. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Apertúra Magazin (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. április 7.)