Anton Joseph Kerner
| Anton Joseph Kerner | |
 | |
| Született | Mautern an der Donau[4][2] |
| Elhunyt | 1898. június 21. (66 évesen)[1][2] Bécs[5][2] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Fritz Kerner |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 | |
| Anton Joseph Kerner aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Joseph Kerner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anton Joseph Kerner, Marilaun lovagja (Alsó-Ausztria, Mautern an der Donau, 1831. november 12. – Bécs, 1898. június 21.) osztrák botanikus és egyetemi tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „A. Kern”.
Életpályája
[szerkesztés]Anton Joseph Kerner 1831. november 12-én született az Alsó-Ausztriai Mauternben. Tanulmányait 1848-tól 1853-ig a bécsi egyetemen folytatta, 1854-ben lett orvosdoktor, 1858-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje, a Josefs Polytechnikum természettudományi tanára lett. 1860-ban az Innsbrucki Egyetem botanikai tanára, 1878-ban kinevezték a bécsi egyetem professzorának és a botanikus kert igazgatójának.
Kerner klasszikus műve, a Das Pflanzenleben der Donauländer című könyv (Innsbruck 1863), amely a magyar puszta és az Alpok közötti terület növényzetének leírását tartalmazza. Új módszereket alkalmazott, leírta az erdők rétegszerkezetét, és rámutatott a növényzet kialakulásának a klímatikus viszonyokkal és a talajjal való kapcsolatára.
Kerner külföldi kísérleteket is tett, azzal a céllal, hogy feltárja a különböző magasságok éghajlati hatását a 300 faj növekedésére. 1875-ben létrehozta az első alpesi kertet a tiroli Blaserben.
Kerner a darwini evolúció elméletének követője volt, mely a rovarok változékonyságát és az új fajok megjelenésének alapját képezte, többek között Gregor Mendellel és Charles Darwinnal.
A bécsi botanikus kertben Richard Wettstein volt az utódja, aki egyben a veje is lett, amikor feleségül vette Kerner lányát, Adelét.
Főbb munkái
[szerkesztés]- Der Jauerling. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 5, 1855, S. 521–524.
- Flora der Bauerngärten in Deutschland. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 5, 1855, S. 787–826.
- Das Hochkar: eine pflanzengeografische Skizze. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 7, 1857, S. 517–530.
- Niederösterreichische Weiden. Ueberreuter, Wien, 1860 doi:10.5962/bhl.title.15620
- Die Cultur der Alpenpflanzen. Wagner, Innsbruck, 1864
- Novae plantarum species Tiroliae, Venetiae, Carnioliae, Carinthiae Styriae et Austriae. Innsbruck, 1870, doi:10.5962/bhl.title.9835.
Magyarul
[szerkesztés]- A Duna menti országok növényvilága. A magyar Alföld és a Bihar-hegység; ford. Madas László, szerk. Oroszi Sándor; Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány–OEE Erdészettörténeti Szakosztály, Budapest, 2004 (Erdészettörténeti közlemények)
- Másfél évszázad növényföldrajzi gondolataiból; szerk. Bartha Dénes, Oroszi Sándor; NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Sopron, 2004 (Tilia)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b c d e f Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2024. december 20.)
- ↑ Kerner, Anton Joseph (BLKÖ)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Ernst Moriz Kronfeld: Anton Kerner Marilaun – egy német természettudós élete és munkája. Kiadó Chr. Herm. Tauchnitz, Leipzig 1908 (archive.org – Dr. W. von Wettstein professzor bevezetésével)
- Fritz Knoll: Anton Kerner Marilaun, a növényi élet felfedezője. In: osztrák naturalisták és technikusok. Bécs, 1950 (Osztrák Tudományos Akadémia)
További információk
[szerkesztés]- Degen Árpád: Kerner Antal; Pesti Lloyd Ny., Budapest, 1898
