Ugrás a tartalomhoz

Anton Fidelio Palliari

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anton Fidelio Palliari
A Szent Bertalan-templom
A Szent Bertalan-templom

Született1732. április
Prága
Elhunyt1757. augusztus 31.
Prága
Nemzetiségeprágai vlach
HázastársaMaria Anna Ditrich
Munkái
Jelentős épületeiSzent Bertalan-templom (Prága)

Anton Fidelio Palliardi (Antonio Fidelio, Antonín Fidelis, illetve Antonín Fidelio, 1732 április, Prága – 1757. augusztus 31., Prága ) a Palliardi család 3. generációjának legidősebb tagja, aki a család építész hagyományát folytatta.

Élete

[szerkesztés]

1732 áprilisában született a Kisoldalban. Április 23-án keresztelték meg a Szent Miklós-templomban; tanúja Kilián Ignác Dientzenhofer volt.

1753-ban Anselmo Lurago távollétében szakértőként ő képviselte az Ágoston-rendieket a Szent Tamás-templom ügyében. 1754. július 16-án ő volt a tanúja Johannes Engel prágai ötvösnek, amikor feleségül vette Katerina Kraust.

Ő maga 1755. május 25-én vette feleségül Maria Anna Ditricht; az ő tanúja Anselmo Lurago volt. 1757. január 20-án keresztelte meg fiát, Franz Seraf (František Seraf) Palliardit a Szent Miklós-templom ban.

Fiatalon, 1757. augusztus 31-én hunyt el otthonában, a Kranner-házban (Krannerovský dům).

Munkássága

[szerkesztés]
  • 1752-ben építette fel a barokk Szent Bertalan-templomot Prágában.
  • Ugyancsak 1752-ben készült el Solopyskyban az osszáriummal; az iratokban „baumister” titulussal szerepel.
  • 1755-ben javaslatot tett Klecanyban egy plébánia építésére, de azt nem fogadták el.
  • 1757-ben, nem sokkal halála előtt kezdte el a Clara von Spaun költségén emelt Segítő Szűzanya (azóta lebontott) templomának építését a prágai városfal mellett, a Písecká-kapu közelében. Halála után az építkezést öccse, Johann Ignaz Palliardi vette át.
  • Még 1755-ben vette át a Písek-kastély laktanyává alakítását, mivel az eredeti építőmester meghalt. Palliardi még abban az évben, Mindenszentek napján átadta az elkészült épületeket Chuchelsky ezredesnek, aki azonban számos kifogást fogalmazott meg. A hiánypótlás, illetve a vita 1756 februárjáig elhúzódott. Ekkor pénzhiány miatt le kellett állni, és a munkát csak 1757 tavaszán folytatták. Mivel azonban ehhez több boltot, illetve műhelyt le kellett (volna) bontani, a katonák azt kérték, hogy szűkítsék a tervezetet, és Palliardi szándékánál kisebb épülettel elégedjenek meg. A képviselő-testület azonban 1757. április 19-én úgy döntött, hogy Palliardi tervén jottányit sem változtathatnak, és mindent az eredeti terv szerint kell megépíteni. Ebben az évben azonban csak a már elkezdett épületeket fedték be, a továbbiak építését el kellett halasztani.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]