Antineutron
| Neutron | |
 | |
| A neutron kvarkszerkezete. Az egyes kvarkok színe nem fontos, csak az, hogy mindhárom szín jelen van. | |
| Osztályozás | barion |
| Összetétel | 1 up antikvark, 2 down antikvark |
| Kölcsönhatások | gravitációs, gyenge, erős |
| Jel | |
| Antirészecske | neutron |
| Megsejtette | Paul A. M. Dirac (1933) |
| Felfedezte | Bruce Cork (1956) |
| Fizikai adatai | |
| Tömeg | |
| 1,67492716 ·10−27 kg | |
| 939,56533 MeV/c2 | |
| 1,00866491578 u | |
| Töltés | |
| 0 e | |
| Spin | ½ |
| Izospin | ½ |
| Barionszám | −1 |
| Paritás | +1 |
Az antineutron a neutron antirészecskéje, egy antibarion, amelyet Bruce Cork és csapata fedezett fel 1956-ban.[1]
Felfedezése
[szerkesztés]Egy évvel az antiproton felfedezése után a Bevatron mellett Bruce Cork, Glenn Lambertson, Oreste Piccioni és William Wenzel állítottak fel egy kísérletet.[2]
A kísérlet során a 6,2 GeV-es protonnyalábot berillium céltárgyra ejtették,[3] ahol a kísérleti elrendezés által kiválasztott irányban óránként 300-600 antiproton keletkezett. A velük együtt keletkező negatív mezonokat 6 szcintillációs számláló szűrte ki.[4] Az 1,4 GeV-es antiprotonokat[2] folyadék szcintillátorra ejtették,[5] ahol más folyamatok mellett „töltéscsere” révén antineutronok is keletkeztek:
Ezt követően két műanyag szcintillátor köztük egy ólomréteggel elnyelte a töltött részecskék jelentős részét.[6] A kísérlet fő detektora egy ólomüveg Cserenkov-számláló volt, amelynek anyagában annihilálódtak az antineutronok és antiprotonok. 16 fotoelektron-sokszorozóval figyelték meg a bomlástermékek, töltött pionok által kibocsátott Cserenkov-fényt.[7] A Cserenkov-számláló az antiproton-eredetű annihilációkhoz képest többletet mutatott annihilációs eredetű energiaeloszlásban.[8] A kísérletet megismételték az ólomüveg helyett folyadék szcintillátorral is, ami megerősítette az eredményeket.[9]
Két évvel később, 1958-ban egy buborékkamra-kísérlet szintén megerősítette az antineutron létezését.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Bevatron discovers the antineutron – timeline.web.cern.ch
- ↑ a b Antineutrons – web.ihep.su
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 5. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 6. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 7. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 7. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 8. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 9–12. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 13. o
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron 14. o
Források
[szerkesztés]- ↑ The Bevatron discovers the antineutron – timeline.web.cern.ch: The Bevatron discovers the antineutron. timeline.web.cern.ch (Hozzáférés: 2014. november 24.)
- ↑ Antineutrons – web.ihep.su: Antineutrons Produced from Antiprotons in Charge-Exchange Collisions. web.ihep.su (Hozzáférés: 2014. november 24.)
- ↑ Loring–Merry: The discovery of the antineutron: Adam Loring, Gavin Merry: The discovery of the antineutron. www.kudryavtsev.staff.shef.ac.uk (Hozzáférés: 2014. november 24.) arch
- ↑ Cork–Lambertson–Piccioni–Wenzel Phys. Rev. 104.: Bruce Cork, Glen R. Lambertson, Oreste Piccioni, and William A. Wenzel: Antineutrons Produced from Antiprotons in Charge-Exchange Collisions. Phys. Rev, 104 k. (1956. november) 1193. o. Hozzáférés: 2014. november 24.[halott link]
